Alvásproblémáról szóló szöveg is van a középszintű németérettségin

Alvásproblémákról, egy furcsa balesetről és egy Európán átívelő utazásról is kaptak szöveget a diákok a középszintű...

  • Eduline
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Alvásproblémákról, egy furcsa balesetről és egy Európán átívelő utazásról is kaptak szöveget a diákok a középszintű németérettségi második, nyelvhelyességi részében.

A középszintű németérettségi hivatalos megoldása

Az emelt szintű németérettségi hivatalos megoldása

A középszintű németérettségi első részének nem hivatalos, szaktanárok által kidolgozott megoldása

A nyelvhelyességi feladatsor nem hivatalos megoldását itt nézhetitek meg

A harmadik - hallott szöveg értését tesztelő - feladatsort itt találjátok

A negyedik, íráskészséget mérő rész megoldási javaslatait itt találjátok

Milyen volt a középszintű érettségi a diákok szerint?

Milyen feladatokat kell megoldani a németérettségi negyedik, íráskészséget vizsgáló részében?

Milyen témákat kaptak a vizsgázók a németérettségi első részében?

Elsőként szeretnétek értesülni a középszintű németérettségi nem hivatalos, szaktanárok által kidolgozott megoldásairól? Itt találjátok folyamatosan frissülő összefoglalónkat.

A középszintű írásbeli 180, az emelt szintű 240 percig tart. A vizsga négy részből áll, középszinten az olvasott szöveg értését vizsgáló tesztre 60, a nyelvhelyességi és a hallott szöveg értését mérő feladatsor megoldására 30-30, a fogalmazásokra pedig 60 perc jut. Emelt szinten a négy vizsgarész ugyanilyen sorrendben, 70, 50, 30, illetve 90 percig tart.

A középszintű vizsga A2-B1-es, az emelt szintű B2-es szintnek felel meg, a diákoknak minden vizsgarésznél legalább 12 százalékot kell elérniük. Nyomtatott szótárt csak az utolsó, íráskészséget mérő részhez lehet használni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.