"Átnézni már nem nagyon volt időm" - diákok a középszintű németérettségiről

Véget ért a középszintű németérettségi. Diákokat kérdeztünk arról, hogyan érzik, mennyire sikerült nekik.

  • Eduline
Túry Gergely

Laura előrehozott érettségit tett középszinten németből, és ezt mondta a vizsgáról: "a hallott szöveget nehezen lehetett érteni, nagyon elhadarták, érthetetlenül beszélt az ember. Az olvasott szövegnél fer feladatok voltak, olyanok, mint az a régebbiekben, azt jól meg lehetett írni" - mesélte Laura, hozzátéve: "a nyelvhelyesség része egész jól ment, de ahol mondatrészeket kellett berakni a szövegbe, az nekem elég nehéz feladat. A hosszú levélnél szerintem sokkal jobb volt, mikor még kettő közül lehetett választani, tavaly óta ugye már csak egy témát adnak".

Itt nézhetitek meg a középszintű németérettségi hivatalos megoldását

Nyilvánosságra hozta a középszintű németérettségi hivatalos megoldását az Oktatási Hivatal. A középszintű németérettségi feladatsora: A középszintű németérettségi hivatalos megoldása: Itt találjátok összes cikkünket az idei németérettségiről.

Laura hivatalos levelet általában hosszú levélnek szokta írni, így kicsit furcsa volt számára, hogy ez most rövidnek kellett. Az idő az olvasott szövegre és a levelekre is elég volt neki, viszont a többiekkel azt beszélték, hogy a nyelvhelyesség résznél kevés a 30 perc: "átnézni már nem nagyon volt időm" - mondta.

Anna szerint a feladatok nagy része minta volt, a második hallásértés viszont ő is nagyon nehéznek találta.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat. A 2018-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

A négy részből álló írásbeli vizsgát az érettségizőknek összesen 180 perc alatt kellett megírniuk. A szövegértési feladatsort 60 perc alatt kell kitölteniük, 30 perc alatt pedig a nyelvhelyességi részt, egy 15 perces szünet után pedig 30 percük volt a hallott szöveg értésére, 60 pedig az íráskészségre.

Az egyik levélnek 80-100 szó terjedelműnek kellett lennie, a másiknak 100-120 szavasnak. A rövid levélben e-mailt kellett írni az ulmi turisztikai irodának egy családi kvízről, a hosszúban pedig egy barátnak kellett írni egy levelet az iskolai menzákról.

A szövegértési részben Felix Jaehnről, egy ismert német DJ-ről, a pénz történetéről, az egydolláros szemüvegről is kaptak szöveget a diákok. A nyelvhelyességi részben pedig egy osztrák együttesről, a Tagträumerről, a Mars-küldetésről, a szerecsendióról és az ápolóképzésről kaptak szöveget.

A németérettségiről szóló tudósításunkat itt találjátok.

Egy ismert DJ-ről és az egydolláros szemüvegről is kaptak szöveget a diákok a németérettségin.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.