Az életből vett példák különösen jók voltak - így látta egy tanár a németérettségit

Aki letöltött és megoldott régi feladatsorokat, azt nem érhette meglepetés az idei középszintű németérettségin – mondta az eduline-nak Dóka Dezső Kálmán némettanár.

  • Eduline
pixabay.com

„Az olvasott szöveg értésének második feladata volt, ami egy kicsit eltért a szokványostól, ott semmilyen nyelvtani utalás nem volt, teljes mondatos kiegészítéseket kellett végezni. Ez volt a középszintű érettségi talán legravaszabb kérdése” – mondta Dóka Dezső Kálmán, a gödöllői Premontrei Szent Norbert Gimnázium német-földrajz szakos tanára, aki azt is hozzátette, minden diáknak elég lehetett a rendelkezésre álló idő.

Az olvasott szöveg értése nem hivatalos megoldásai itt találhatóak.

A nyelvhelyességi feladatmegoldásokat itt olvashatjátok.

A hallás utáni szövegértés megfejtései itt vannak.

Az íráskészség feladatai pedig itt.

A nyelvhelyességi feladatok szerinte igen korrektek voltak, rutinszerűen meg lehetett őket oldani. „Talán csak a 3. feladat 21 kérdése volt olyan, hogy gondolkodni kellett, vajon jelen vagy múlt idő, ez kérdéses volt” – mondta.

A hallott szöveg utáni feladatokról megoszlanak a vélemények, de Dóka Dezső is úgy véli, a 2. hanganyag volt a legnehezebb, „ez sokaknál problémát okozhatott”.

„Az első feladatban az különösen jó volt, hogy az életből vették a példát, a pályaudvarokon is így lehet majd érteni, mit mondanak be” – mondta.

Az íráskészséget tesztelő feladatsor sem okozhatott meglepetést, a diákokkal a tanárok ilyen feladatokat gyakoroltattak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.