Az életből vett példák különösen jók voltak - így látta egy tanár a németérettségit

Aki letöltött és megoldott régi feladatsorokat, azt nem érhette meglepetés az idei középszintű németérettségin – mondta az eduline-nak Dóka Dezső Kálmán némettanár.

  • Eduline
pixabay.com

„Az olvasott szöveg értésének második feladata volt, ami egy kicsit eltért a szokványostól, ott semmilyen nyelvtani utalás nem volt, teljes mondatos kiegészítéseket kellett végezni. Ez volt a középszintű érettségi talán legravaszabb kérdése” – mondta Dóka Dezső Kálmán, a gödöllői Premontrei Szent Norbert Gimnázium német-földrajz szakos tanára, aki azt is hozzátette, minden diáknak elég lehetett a rendelkezésre álló idő.

Az olvasott szöveg értése nem hivatalos megoldásai itt találhatóak.

A nyelvhelyességi feladatmegoldásokat itt olvashatjátok.

A hallás utáni szövegértés megfejtései itt vannak.

Az íráskészség feladatai pedig itt.

A nyelvhelyességi feladatok szerinte igen korrektek voltak, rutinszerűen meg lehetett őket oldani. „Talán csak a 3. feladat 21 kérdése volt olyan, hogy gondolkodni kellett, vajon jelen vagy múlt idő, ez kérdéses volt” – mondta.

A hallott szöveg utáni feladatokról megoszlanak a vélemények, de Dóka Dezső is úgy véli, a 2. hanganyag volt a legnehezebb, „ez sokaknál problémát okozhatott”.

„Az első feladatban az különösen jó volt, hogy az életből vették a példát, a pályaudvarokon is így lehet majd érteni, mit mondanak be” – mondta.

Az íráskészséget tesztelő feladatsor sem okozhatott meglepetést, a diákokkal a tanárok ilyen feladatokat gyakoroltattak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.