Az életből vett példák különösen jók voltak - így látta egy tanár a németérettségit

Aki letöltött és megoldott régi feladatsorokat, azt nem érhette meglepetés az idei középszintű németérettségin – mondta az eduline-nak Dóka Dezső Kálmán némettanár.

  • Eduline
pixabay.com

„Az olvasott szöveg értésének második feladata volt, ami egy kicsit eltért a szokványostól, ott semmilyen nyelvtani utalás nem volt, teljes mondatos kiegészítéseket kellett végezni. Ez volt a középszintű érettségi talán legravaszabb kérdése” – mondta Dóka Dezső Kálmán, a gödöllői Premontrei Szent Norbert Gimnázium német-földrajz szakos tanára, aki azt is hozzátette, minden diáknak elég lehetett a rendelkezésre álló idő.

Az olvasott szöveg értése nem hivatalos megoldásai itt találhatóak.

A nyelvhelyességi feladatmegoldásokat itt olvashatjátok.

A hallás utáni szövegértés megfejtései itt vannak.

Az íráskészség feladatai pedig itt.

A nyelvhelyességi feladatok szerinte igen korrektek voltak, rutinszerűen meg lehetett őket oldani. „Talán csak a 3. feladat 21 kérdése volt olyan, hogy gondolkodni kellett, vajon jelen vagy múlt idő, ez kérdéses volt” – mondta.

A hallott szöveg utáni feladatokról megoszlanak a vélemények, de Dóka Dezső is úgy véli, a 2. hanganyag volt a legnehezebb, „ez sokaknál problémát okozhatott”.

„Az első feladatban az különösen jó volt, hogy az életből vették a példát, a pályaudvarokon is így lehet majd érteni, mit mondanak be” – mondta.

Az íráskészséget tesztelő feladatsor sem okozhatott meglepetést, a diákokkal a tanárok ilyen feladatokat gyakoroltattak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.