Korrekt, az A2-B1 szintnek megfelelő volt a német középszintű írásbeli, a feladatok struktúrája, a megadott szövegek témája sem volt szokatlan, fel lehetett rá készülni – mondta az eduline-nak Hornung Zsuzsanna, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium némettanára.
A megszokott feladattípusokkal és témákkal találkoztak idén is a diákok a középszintű németérettségin, egy hallás utáni értési feladattól eltekintve könnyűnek ítélték a diákok a vizsgát – mondta Hornung Zsuzsanna.
Az olvasott szöveg értésének nem hivatalos megoldását itt találjátok.
A nyelvhelyességi feladatok megoldását itt.
A hallott szöveg értésének nem hivatalos megoldását itt megtaláljátok.
Az íráskészség feladatait itt találjátok.
A kérdéses szöveg a második feladat volt, ami az e-mailről szólt. „A diákok elmondása szerint gyors volt a beszéd, nehéz, ehhez a feladathoz már valóban színvonalas nyelvtudás kellett” – mondta a szaktanár, aki elmondta, az első hanganyagra is voltak panaszok, ugyanakkor a diákok elfogadták, hogy Németországban is csak ilyen minőségben hallanák a vasúti hangosbemondókat.
„Ez a feladat még nagyon megszórhatja a diákokat, a jobbaknak érthetően könnyű volt, a közepesek, gyengébbek viszont kemény feladatnak tartották” – mondta Hornung.
Az íráskészség feladatainak örültek a diákok, mert közelállónak érezték a témákat, a legtöbben a választhatóak közül azt a témát írták, amelyben az érettségi vizsgáról kellett tájékoztatni egy barátjukat.
A diákok többsége azt mondta, jól sikerült az érettségije, egyetlen lány volt, aki sírva jött ki a vizsgáról, mert annyira leblokkolt, hogy nem tudta megcsinálni a feladatot. „Már negyedik napja vizsgáznak, elfáradtak, túlizgulják a vizsgákat és ez lett az eredménye. Pedig a lány múlt héten volt a Goethe nyelvvizsgán, és az nagyszerűen ment neki” – mondta a tanár.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
