"Ez a feladat még nagyon megszórhatja a diákokat" - tanári vélemény

Korrekt, az A2-B1 szintnek megfelelő volt a német középszintű írásbeli, a feladatok struktúrája, a megadott szövegek témája sem volt szokatlan, fel lehetett rá készülni – mondta az eduline-nak Hornung Zsuzsanna, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium némettanára.

  • Eduline
Pixabay

A megszokott feladattípusokkal és témákkal találkoztak idén is a diákok a középszintű németérettségin, egy hallás utáni értési feladattól eltekintve könnyűnek ítélték a diákok a vizsgát – mondta Hornung Zsuzsanna.

Az olvasott szöveg értésének nem hivatalos megoldását itt találjátok.

A nyelvhelyességi feladatok megoldását itt.

A hallott szöveg értésének nem hivatalos megoldását itt megtaláljátok.

Az íráskészség feladatait itt találjátok.

A kérdéses szöveg a második feladat volt, ami az e-mailről szólt. „A diákok elmondása szerint gyors volt a beszéd, nehéz, ehhez a feladathoz már valóban színvonalas nyelvtudás kellett” – mondta a szaktanár, aki elmondta, az első hanganyagra is voltak panaszok, ugyanakkor a diákok elfogadták, hogy Németországban is csak ilyen minőségben hallanák a vasúti hangosbemondókat.

„Ez a feladat még nagyon megszórhatja a diákokat, a jobbaknak érthetően könnyű volt, a közepesek, gyengébbek viszont kemény feladatnak tartották” – mondta Hornung.

Az íráskészség feladatainak örültek a diákok, mert közelállónak érezték a témákat, a legtöbben a választhatóak közül azt a témát írták, amelyben az érettségi vizsgáról kellett tájékoztatni egy barátjukat.

A diákok többsége azt mondta, jól sikerült az érettségije, egyetlen lány volt, aki sírva jött ki a vizsgáról, mert annyira leblokkolt, hogy nem tudta megcsinálni a feladatot. „Már negyedik napja vizsgáznak, elfáradtak, túlizgulják a vizsgákat és ez lett az eredménye. Pedig a lány múlt héten volt a Goethe nyelvvizsgán, és az nagyszerűen ment neki” – mondta a tanár.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.