Ilyenek a 2015-ös pontszámítási szabályok: mesterképzések

Milyenek a pontszámítási szabályok a mesterszakos felvételin? Mire adhatnak többletpontot az egyetemek és főiskolák?

  • Eduline

Shutterstock

Az alap- és osztatlan szakokkal, illetve felsőoktatási szakképzésekkel ellentétben a mesterképzésre jelentkezőket az egyetemek, főiskolák saját pontszámítási szabályaik szerint rangsorolhatják. Persze vannak közös szabályok: legfeljebb 100 pontot érhettek el a mesterszakos felvételin, a minimumponthatár pedig 50 pont.

Azt, hogy pontosan milyen módszert alkalmaznak, az intézmények egyénileg hozzák nyilvánosságra, általában feltüntetik a honlapjukon. Előfordulhat, hogy az alapszakos diploma minősítése, átlaga, esetleg a félévi tanulmányi eredmények alapján számolnak, tarthatnak írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati felvételi vizsgát (amiért kérhetnek külön vizsgadíjat is), figyelembe vehetik a megszerzett szakmai tapasztalatot, vagy kérhetnek felvételi portfóliót (például tudományos munkákat, kutatási tervet, szakmai önéletrajzot, motivációs levelet) is.

Az értékelésnél nem vehetik figyelembe, hogy hol szereztétek az alapszakos diplomátokat, így például nem részesíthetik előnyben az adott intézményben tanult hallgatókat. A többletpontokról szintén az egyetemek, főiskolák döntenek, a hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért járó pontokat viszont kötelesek megadni. Ezekért 1-10 pontot adhatnak. A 2015-ös felvételiről szóló legújabb cikkeinket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.