Hivatalos: így változik jövőre a matekérettségi, itt vannak az új feladatok

2017-től változik a matekérettségi, az írásbelin és a szóbelin is lesznek új elemek. Itt van a módosítások részletes listája.

  • Eduline
Fülöp Máté
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) oldalán közzétett összefoglaló szerint középszinten megkövetelt ismeretek nem haladják meg jelentősen az eddigieket (a gráfok és a statisztika-valószínűség témakörében jelenik meg néhány új követelmény).

Emelt szinten bővült a bizonyítandó tételek köre, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szerint ezzel a szóbelire való felkészülést segítik (tételek a halmazelmélet, a kombinatorika, az algebra, a sorozatok, a geometria, a vektorok területéről).

A középszintű írásbeli vizsgarész II. részében, illetve az emelt szintű írásbeli vizsgarész II. részében a feladatoknak több részkérdésből kell állniuk az új vizsgaleírás szerint.

Az emelt szintű írásbeli feladatsor összeállításakor irányadó arányok megváltoznak, a gondolkodási módszerek eddigi 25%-os aránya 20%-ra csökkent, az algebra eddigi 20%-os aránya 25%-ra nőtt.

Az emelt szintű szóbeli vizsgarészben az eddig egy tétel, illetve egy definíció megtalálásáért járó 1-1 pontot a felelet logikus felépítettsége, tartalmi gazdagsága szemponthoz tartozó 4 pont 6 pontra emeléséhez használja fel az új leírás. Itt kell ezentúl értékelni a feleletben szereplő definíciók, tételek nehézségét is.

Az emelt szintű szóbeli vizsgarészben az alkalmazások között matematikatörténeti vonatkozások ismertetése is megjelenhet, illetve az alkalmazások esetében az „említés” szót felváltja az „ismertetés”.

Mintafeladatokat itt találtok.

 

Rossz hír az érettségizőknek: 2017-től több feladat lesz a magyarérettséginIlyen lesz a 2017-es tavaszi érettségi: a legfontosabb dátumok
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.