Ilyen lesz a 2015-ös matekérettségi: nem lesz egyszerű a vizsga

Kedden a matekérettségivel folytatódik a 2015-ös tavaszi érettségi időszak: milyen feladatokra számíthatnak a közép- és az emelt szinten vizsgázók? Az írásbeli után jövünk a középszintű teszt szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásával.

  • Eduline
Túry Gergely

A középszintű matekérettségi feladatsora és hivatalos megoldása

Az emelt szintű matekérettségi feladatsora és hivatalos megoldása

A középszint ''csak'' három óra

A középszintű írásbeli vizsga 180 percig tart, a diákok először az I. feladatlapot oldják meg 45 perc alatt, ezután ezt beszedik. A II. feladatlapra 135 perc áll rendelkezésre. A feladatlapokon belül a rendelkezésére álló időt tetszésük szerint oszthatják fel a vizsgázók az egyes feladatok között, és a megoldásuk sorrendjét is meghatározhatják.

Az I. feladatlap 10-12 rövid feladatot tartalmaz, amelyek az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét hivatottak ellenőrizni. A II. feladatlap két részre oszlik, az elsőben három, egy vagy több kérdésből álló feladatot kell megoldaniuk a diákoknak. A második rész három, egymással megegyező pontszámú feladatot tartalmaz, amelyből a vizsgázó választása szerint kettőt kell megoldani, és csak ezek értékelhetők.

Az I. feladatlapra 30, a II. feladatlap első része összesen 36 (feladatonként 12), második részére pedig 34 (feladatonként 17) pontot kaphatnak a vizsgázók.

Ilyen lesz az emelt szintű vizsga

A matematika emelt szintű írásbelije 240 perces. Az írásbeli vizsga két részes, az első feladatsort ugyanakkor nem szedik be, így a diákok szabadon dönthetik el, hogy mennyi időt szánnak az egyes részekre és feladatokra, illetve milyen sorrendben oldják meg őket. Az I. részfeladatsor négy feladatból áll, amelyek több részkérdést is tartalmazhatnak. A II. részfeladatsor öt, egymással megegyező pontszámú feladatot tartalmaz, ebből négyet kell kiválasztani, megoldani, és csak ez a négy értékelhető. A diákok az I. részfeladatsorra összesen 51, a másodikra pedig 64 (feladatonként 16) pontot kaphatnak.

A diákok közép- és emelt szinten is vihetnek magukkal függvénytáblázatot (akár többfélét is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet, körzőt, vonalzót és szögmérőt. Egymás között a vizsga alatt ezeket nem lehet cserélni. A feladatok megoldásának értékelése központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutatók alapján történik.

Feladatsorok és megoldások az eduline-on

Május 4-én a közép- és emelt szintű magyarvizsgával kezdődik a 2015-ös tavaszi érettségi: az első héten az irodalom mellett a matek, a történelem, az angol és a német kerül sorra.

Az eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, iratkozzatok fel hírlevelünkre, vagy lájkoljátok Facebook-oldalunkat. Az érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.