Diákok a matekérettségiről: kellemetlen meglepetést okoztak az egyenletek

Az elmúlt évekhez képest valamivel nehezebbnek találták a középszintű matekérettségit az eduline-nak nyilatkozó diákok. Az első, 45 perces résznél pont belefértek az időbe, a második részben a gráfelméleti és az egyenletes feladattal volt gondjuk. Van, aki a hármasnak is örülne, de van, aki szerint a 90 százalék is meglesz. Diákok véleménye a matekérettségiről.

  • Eduline
Túry Gergely

"A korábbiakhoz képest ez volt az egyik legnehezebb matek írásbeli, nekem főleg az egyenletes feladatok okoztak gondot. Az első feladatsornál pont belefértem az időbe, a másodiknál maradt 15-20 percem" - mondta Csabai Bence, a budapesti Közgazdasági Politechnikum diákja. "Azoknak is voltak nehézségeik az osztályban, akik többet készültek a matekra" - tette hozzá.

Folyamatosan frissülő tudósításunkat a matekérettségiről itt találjátok.

A középszintű matekérettségi hivatalos megoldását itt nézhetitek meg.

Itt van az emelt szintű matekérettségi hivatalos megoldása.

A középszintű matekérettségi első részének nem hivatalos megoldását itt találjátok, a második részt pedig itt nézhetitek meg.

A középszintű matekérettségi első részét 45 perc alatt kellett megoldaniuk a diákoknak, összesen 30 pontot gyűjthettek. A 12 rövid feladat között volt halmazelmélet, statisztika, függvény, síkgeometria, koordinátageometria, térgeometria, kombinatorika és valószínűségszámítás is. A középszintű írásbeli második részére - összesen 70 pontot ér - 135 percük volt a diákoknak: öt összetett feladatot kellett megoldaniuk. Volt három kötelező feladat, kettőt pedig egy gráfelméleti, egy egyenletes és egy térgeometriai feladat közül kellett kiválasztaniuk.

Az eduline által megkérdezett szaktanár szerint nem volt nehéz a feladatsor, egyedül a sok statisztikai feladat és a gráfelmélet okozhatott meglepetést, mivel ez ritkán szerepel a középszintű matekérettségin.

"A második feladatlapon három választható közül végül a 17-es, egyenletekkel kapcsolatos feladatot hagytam ki, de a 16-os gráfelméletes feladat is nehéz volt" - mondta Bence. 70-80 százalékos eredményre számít, de annyira nem izgul, mivel a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola elektronikus ábrázolás szakára jelentkezett, ahol leginkább a felvételi dönt.

Nehéznek találta a feladatsort a budapesti Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gyakorló Gimnázium végzős diákja, Bíró Vilma is, igaz, saját bevallása szerint "nem jó matekos". "Megcsináltam az előző évek feladatsorait, szerintem az első, rövid feladatokból álló rész most nehezebb volt, de azért belefértem az időbe" - mondta. Ő leginkább a térgeometriát gyakorolta be, így az a feladat nem okozott neki problémát: a 16-os, gráfos feladatot hagyta ki. Osztálytársai is nehéznek érezték a feladatokat, de lehet, hogy ez csak a vizsgadrukk - tette hozzá Vilma, aki legalább hármast szeretne kapni, és a Budapesti Corvinus Egyetem kereskedelem és marketing szakára jelentkezett.

Morvai Tiziano, a II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Középiskola diákja szerint azonban nem voltak nehezek a feladatok, egyedül a mértani és az egyenletes példákon kellett többet gondolkozni. "Az előző évekhez képest szerintem középmezőny, igaz, ez attól is függ, hogy ki mennyit gyakorolt. Jártam a Studium Generale előkészítőjére, emelt szinten tanultam a matekot, lehet, hogy ezért is találtam könnyebbnek a feladatsort " - mondta.

A választható feladatoknál a 16-os gráfos feladatot hagyta ki, mert "nem tudni, hogyan fogják pontozni a válasz érvelését". A diák, aki a Corvinus pénzügy-számvitel szakára jelentkezett, 90 százalék körüli eredményre számít, de 70 százalék fölött már elégedett lenne.

A budapesti Veres Péter Gimnáziumban megoszlanak a vélemények: Varsányi Szabolcs szerint viszonylag egyszerűek voltak a feladatok, csak a második rész példáin kellett többet gondolkozni. Osztálytársa, Kremmer Sári viszont úgy érzi, ez a matekérettségi sokkal nehezebb volt, mint az eddigiek. "Nem sikerült jól, nehéz volt a gráfos és a térgeometriai feladat is, főleg a valószínűségszámítási része. Az első feladatlapra pedig nem volt elég a 45 perc" - mondta.

A gráfos feladatot Szabolcs is nehéznek találta, de az "egyenleteket gyűlöli", így végül azt a példát hagyta ki. 85 százalék körüli eredményre számít, de nem izgul, mivel színésznek jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Egyetemre. Sári az ELTE jogász és szociológia szakjaira jelentkezett: magyarból emelt szintűzött, "az sokkal jobban sikerült".

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.