"Erre a tudásra építünk az egyetemen" - újabb vélemény a középszintű matekérettségiről

Megfelelőnek tartja a középszintű matekérettségit a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának adjunktusa, aki az eduline-nak azt mondta, a vizsgán olyan tudásról kellett számot adni, amelyre az egyetemre felvételizőknek szükségük van.

  • Eduline
Túry Gergely

"A tavalyihoz hasonló nehézségű feladatsort kaptak a középszinten vizsgázók, erre a tudásanyagra építünk az egyetemen" - mondta az eduline-nak Kehl Dániel, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának adjunktusa, aki szerint mindegyik feladatban azonosítani lehetett olyan tudást, amit később hasznosíthatanak a gazdasági, műszaki vagy más irányban továbbtanuló diákok. "A 15. feladat kifejezetten jó példa volt. A bruttó és a nettó bér, az adójóváírás témája azok számára is érdekes volt, akik nem gazdasági szakon tanulnak tovább" - mondta.

Folyamatosan frissülő tudósításunkat a matekérettségiről itt találjátok.

A középszintű matekérettségi hivatalos megoldását itt nézhetitek meg.

Itt van az emelt szintű matekérettségi hivatalos megoldása.

A középszintű matekérettségi első részének nem hivatalos megoldását itt találjátok, a második rész javítókulcsát pedig itt nézhetitek meg.

A középszintű feladatsor első részéről azt mondta: a diákoknak tizenkét feladatot kellett megoldaniuk negyvenöt perc alatt, ez pedig kihívás, "nem hiszem, hogy bármelyik feladatot túl könnyűnek lehetne nevezni, hiszen a negyvenöt perc nem sok, a középiskolások többségének pedig ez az első nagyobb, stresszes megmérettetése" - tette hozzá. Mi a véleménye a középiskolai szaktanároknak a középszintű matekérettségiről? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.