"Erre a tudásra építünk az egyetemen" - újabb vélemény a középszintű matekérettségiről

Megfelelőnek tartja a középszintű matekérettségit a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának adjunktusa, aki az eduline-nak azt mondta, a vizsgán olyan tudásról kellett számot adni, amelyre az egyetemre felvételizőknek szükségük van.

  • Eduline
Túry Gergely

"A tavalyihoz hasonló nehézségű feladatsort kaptak a középszinten vizsgázók, erre a tudásanyagra építünk az egyetemen" - mondta az eduline-nak Kehl Dániel, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának adjunktusa, aki szerint mindegyik feladatban azonosítani lehetett olyan tudást, amit később hasznosíthatanak a gazdasági, műszaki vagy más irányban továbbtanuló diákok. "A 15. feladat kifejezetten jó példa volt. A bruttó és a nettó bér, az adójóváírás témája azok számára is érdekes volt, akik nem gazdasági szakon tanulnak tovább" - mondta.

Folyamatosan frissülő tudósításunkat a matekérettségiről itt találjátok.

A középszintű matekérettségi hivatalos megoldását itt nézhetitek meg.

Itt van az emelt szintű matekérettségi hivatalos megoldása.

A középszintű matekérettségi első részének nem hivatalos megoldását itt találjátok, a második rész javítókulcsát pedig itt nézhetitek meg.

A középszintű feladatsor első részéről azt mondta: a diákoknak tizenkét feladatot kellett megoldaniuk negyvenöt perc alatt, ez pedig kihívás, "nem hiszem, hogy bármelyik feladatot túl könnyűnek lehetne nevezni, hiszen a negyvenöt perc nem sok, a középiskolások többségének pedig ez az első nagyobb, stresszes megmérettetése" - tette hozzá. Mi a véleménye a középiskolai szaktanároknak a középszintű matekérettségiről? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.