Emelt szintű érettségi tételek irodalomból

Június 6. és 13. között tartják az emelt szintű szóbeli vizsgákat - az érettségizők központilag meghatározott tételsor alapján kell felkészülniük. Ezt kell tudni irodalomból.

  • Eduline

A magyar nyelvi és irodalmi tételekhez is tartozik egy-egy feladat, ezek azonban nem nyilvánosak. A feladatokhoz felvezető idézet, bázisszöveg tartozik; a vizsgázónak ezekre reflektálva, a feladatban megjelölt módon kell kifejtenie gondolatait. Itt találjátok videós felkészítőnket magyarból és töriből.

Életművek

1. Forradalmi látomások Petőfi Sándor lírájában és Az apostolban

2. Tematikus, szerkezeti és formai változatosság Arany János balladaköltészetében

3. Ady Endre Új versek vagy Vér és arany című kötetének formai és tartalmi sajátosságai

4. A költői magatartásforma változása Babits Mihály életművében a Sziget és tenger (1925) című kötet időszakától

5. Elbeszélői módok és nézőpontok Kosztolányi Dezső Esti Kornél című kötetében

6. A társadalmi és a személyes lét válságának megjelenítése József Attila kései (1935–37) költészetében

Portrék

7. A veszteségélmény megjelenítése és feldolgozása Csokonai Vitéz Mihály lírájában 

8. Elégikus létszemlélet Berzsenyi Dániel lírájában

9. Mikszáth Kálmán látás- és ábrázolásmódjának sajátosságai A jó palócok és a Tót atyafiak novelláiban

10. Regényszerkezet és közlésforma Ottlik Géza Iskola a határon című alkotásában

Látásmódok

11. Az alapeszme és az emberideál megjelenítése Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzában

12. Avantgárd világlátás és ábrázolásmód Kassák Lajos A ló meghal a madarak kirepülnek című alkotásában

13. Groteszk látásmód Örkény István Tóték című drámájában 

Kortárs irodalom

14. Kányádi Sándor Sörény és koponya című verseskötetének poétikai sajátosságai

15. Az emberi kiszolgáltatottság művészi ábrázolása Kertész Imre Sorstalanság című regényében

Világirodalom

16. A homéroszi világlátás az Iliász vagy az Odüsszeia alapján

17.  A szabadság és boldogság problémája Tolsztoj Anna Karenina című regényében 

Színház- és drámatörténet

18. A konfliktusrendszer és a szerkezet sajátosságai Katona József Bánk bán című tragédiájában

19. Szerkezeti és dramaturgiai sajátosságok Molière Tartuffe című komédiájában 

Az irodalom határterületei

20. Az irodalmi szociográfia jellemzői Illyés Gyula Puszták népe című alkotásában

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna