Nem minden kérdés egyértelmű a szövegértési feladatban - szaktanári vélemény

Nem volt egyszerű a szöveg, amit a diákok szövegértési feladatként kaptak a magyarérettségin, volt kérdés, ami nem egyértelmű, ezeken felül azonban meg lehetett oldani a feladatokat - mondta az eduline-nak egy magyartanár.

  • Eduline
Túry Gergely

A középszintű magyarérettségi hivatalos megoldása

Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldása

A középszintű írásbeli első, szövegértési részének nem hivatalos megoldása

A második, szövegalkotási rész nem hivatalos megoldása

Grendel Lajos A modern magyar irodalom története irodalomtörténeti munkájának bevezetőjét kapták a középszinten érettségizők szövegértési feladatként. A diákok a bevezető rövidített változatát kapták meg, mely így is több, mint két oldalas lett. Összesen 12 feladatot kellett megoldaniuk.

Percről percre a magyarérettségiről 

Az első, szövegértési részben Grendel Lajos A modern magyar irodalom története című művének bevezetőjét kapták a diákok.

Seneca-idézet, Bodor Ádám-novella, Tóth Árpád és Jékely Zoltán a második, szövegalkotási részben.

Eddig hanyagolt szerzők a feladatsor második részében.

Ezzel a feladattal több tízezer diák járt jól.

A középszinten érettségizők száma több mint tízezerrel csökkent négy év alatt, emelt szinten viszont egyre többen vizsgáznak.

Érthetetlen kérdések, kevés idő - kiverte a biztosítékot a középszintű írásbeli első része.

Az eduline által megkérdezett szaktanár szerint a szöveg nem volt egyszerű, túl részletes, sok információ van benne. A hozzá tartozó kérdések pedig nem mindig egyértelműek, a 11-es feladat például okozhat fejtörést. Hiszen a "nyelvhasználati jellemzőkhöz" azt lehet írni, hogy köznyelvi, irodalomtudományi szövegekben nem megszokott a stílus.

Tavaly a netnyelvről kaptak szöveget a diákok, ami valószínűleg közelebb állt hozzájuk, mint ez a részlet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.