Nem minden kérdés egyértelmű a szövegértési feladatban - szaktanári vélemény

Nem volt egyszerű a szöveg, amit a diákok szövegértési feladatként kaptak a magyarérettségin, volt kérdés, ami nem egyértelmű, ezeken felül azonban meg lehetett oldani a feladatokat - mondta az eduline-nak egy magyartanár.

  • Eduline
Túry Gergely

A középszintű magyarérettségi hivatalos megoldása

Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldása

A középszintű írásbeli első, szövegértési részének nem hivatalos megoldása

A második, szövegalkotási rész nem hivatalos megoldása

Grendel Lajos A modern magyar irodalom története irodalomtörténeti munkájának bevezetőjét kapták a középszinten érettségizők szövegértési feladatként. A diákok a bevezető rövidített változatát kapták meg, mely így is több, mint két oldalas lett. Összesen 12 feladatot kellett megoldaniuk.

Percről percre a magyarérettségiről 

Az első, szövegértési részben Grendel Lajos A modern magyar irodalom története című művének bevezetőjét kapták a diákok.

Seneca-idézet, Bodor Ádám-novella, Tóth Árpád és Jékely Zoltán a második, szövegalkotási részben.

Eddig hanyagolt szerzők a feladatsor második részében.

Ezzel a feladattal több tízezer diák járt jól.

A középszinten érettségizők száma több mint tízezerrel csökkent négy év alatt, emelt szinten viszont egyre többen vizsgáznak.

Érthetetlen kérdések, kevés idő - kiverte a biztosítékot a középszintű írásbeli első része.

Az eduline által megkérdezett szaktanár szerint a szöveg nem volt egyszerű, túl részletes, sok információ van benne. A hozzá tartozó kérdések pedig nem mindig egyértelműek, a 11-es feladat például okozhat fejtörést. Hiszen a "nyelvhasználati jellemzőkhöz" azt lehet írni, hogy köznyelvi, irodalomtudományi szövegekben nem megszokott a stílus.

Tavaly a netnyelvről kaptak szöveget a diákok, ami valószínűleg közelebb állt hozzájuk, mint ez a részlet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.