Mindenki fellélegezhet: novellaelemzést is választhattak a diákok a középszintű magyarérettségin.
A középszintű írásbeli első, szövegértési részének nem hivatalos megoldása
A második, szövegalkotási rész nem hivatalos megoldása
A középszintű magyarérettségi hivatalos megoldása
Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldása
Még vasárnap, az eduline által megkérdezett középiskolások arra tippeltek, az egyik feladat mindenképpen novellaelemzés lesz. A tippjük pedig bejött, valóban van novellaelemzés a középszintű magyarérettségi választható esszéfeladatai között.
Tény, hogy a kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta a legtöbbször novellát is elemezhettek a középszinten írásbelizők, de volt olyan év, amikor egy költeményről, balladáról kellett esszét írni: 2006-ban például Márai Sándor Halotti beszéd, 2012-ben Arany János Tetemre hívás című művét kellett elemezni.
Idén a tételkészítő bizottság Bodor Ádám Állatkert című novelláját választotta. Jól látható trend, hogy ha novellát is kapnak a diákok, általában kortárs, esetleg olyan XX. századi szerző művét választja a tételkészítő bizottság, aki nem része a törzsanyagnak - ilyen például Sánta Ferenc, Gelléri Andor Endre vagy Mészöly Miklós.
A középszintű írásbeli első, szövegértési részének nem hivatalos megoldása
A második, szövegalkotási rész nem hivatalos megoldása
Ilyen volt a középszintű érettségi
Nem minden kérdés egyértelmű az első részben egy szaktanár szerint.
Seneca-idézet, Bodor Ádám-novella, Tóth Árpád és Jékely Zoltán a második, szövegalkotási részben.
Eddig hanyagolt szerzők a feladatsor második részében.
Ezzel a feladattal több tízezer diák járt jól.
Érthetetlen kérdések, kevés idő - kiverte a biztosítékot a középszintű írásbeli első része.
Itt vannak az infók: enciklopédia, Lator László és lakásszínház az emelt szintű magyarérettségin
"A szövegalkotás könnyű volt" - ezt gondolja egy tanár az érettségiről
''Még fél óra kellett volna'' - ezt gondolják a diákok a középszintű magyarérettségiről
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
