Megvannak a középszintű magyarérettségi szövegalkotási feladatai: a diákok választhatnak, hogy egy Seneca-idézettel kapcsolatban érvelnek, egy Bodor Ádám-novellát elemeznek, vagy Tóth Árpád és Jékely Zoltán egy-egy versét hasonlítják össze.
A középszintű írásbeli első, szövegértési részének nem hivatalos megoldása
A második, szövegalkotási rész nem hivatalos megoldása
A középszintű magyarérettségi hivatalos megoldása
Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldása
A diákoknak egy Seneca-idézet alapján kell érvelniük az időhöz való viszonyról, vagy Bodor Ádám Állatkert című novelláját kell elemezniük, illetve választhatták az összehasonlító elemzést is, amelyben Tóth Árpád Elégia egy rekettyebokorhoz és Jékely Zoltán Az ég játékai című versét kellett összevetniük.
Percről percre a magyarérettségiről
Nem minden kérdés egyértelmű az első részben egy szaktanár szerint.
Ezzel a feladattal több tízezer diák járt jól.
Érthetetlen kérdések, kevés idő - kiverte a biztosítékot a középszintű írásbeli első része.
Az eduline által megkérdezett diákok is számítottak novellaelemzési feladatra - a kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta a legtöbbször novellát is elemezhettek a középszinten írásbelizők -, amit a ballada- vagy költeményelemzésnél könnyebbnek tartanak. Jól látható trend, hogy ha novellát is kapnak a diákok, általában kortárs, esetleg olyan XX. századi szerző művét választja a tételkészítő bizottság, aki nem része a törzsanyagnak. Így történt az idén is.
Aki az évfordulókban reménykedett - Kosztolányi Dezső 130, József Attila 110 éve született -, annak az idei érettségin is csalódnia kellett: Szabó Roland tanár szerint ezek a kétszintű érettségi bevezetése óta nem mérvadóak. A pedagógus az idei középszintűn Radnóti Miklósra és Pilinszky Jánosra számított: ezzel szemben olyan szerzőket kaptak a diákok, akik eddig a középszintű érettségin 2005 óta még nem fordultak elő. A korábbi évek szövegeit itt nézhetitek meg.
A középszintű vizsga szövegalkotási része minden évben három típusfeladatból áll - egy érvelésből, egy műelemzésből és egy összehasonlító elemzésből -, ezek közül kell választani egyet. Az érettségizőknek egy 500-1500 szavas fogalmazást kell írniuk, a terjedelem független attól, melyik téma mellett döntenek.
Az esszéfeladat megoldására legfeljebb 60 pontot lehet kapni - a tartalomra 20, a szerkezetre és a felépítésre 20, a nyelvi minőségre szintén 20 pont jár. A középszintű magyarérettségin összesen 15 pontot lehet veszíteni helyesírási hibákkal, míg a rendezetlen íráskép miatt 3 pontot vonhatnak le a javítótanárok. Viszont végig lehet használni helyesírási szótárt, és mivel a fogalmazás megírására három órát kapnak a diákok, lesz idejük kikeresni a nehezebb szavakat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
