Hibás lehet a magyarérettségi hivatalos megoldókulcsa

Hibás a középszintű magyarérettségi hivatalos megoldókulcsa - közölte az eduline-nal Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke.

  • Eduline
Túry Gergely

Frissítés: javították a megoldókulcsot, a kérdésnél az igaz (I) és a hamis (H) válasz is elfogadható. Részletek itt.

Ahogy azt az eduline is megírta tegnap, magyarérettségi szövegértési feladatsorában több kérdés is volt, mely nem egyértelmű. Így a 8. feladat első kérdése sem, amely arra kérdezett rá, igaz vagy hamis az az állítás, hogy Grendel Lajos 1908-at, a Nyugat indulását tekinti korszakhatárnak.

A hivatalos megoldókulcs szerint ez az állítás hamis. A hivatalos megoldást itt találjátok. Arató ugyanakkor négy bizonyítékot is felhozott arra, hogy ez téves. A 4. bekezdésben az áll: „Irodalomtörténet-írásunk közmegegyezéssel a Nyugat 1908-as elindítását tekinti korszakhatárnak…”. Arató elmondása szerint itt a többesszám utal arra, hogy a szerző is így véli, nem vonja ki magát ez alól.

Ahogy a Magyartanárok Egyesületének elnöke kifejtette, Grendel könyvében ugyan korábbi, a modernség áttöréséhez vezető jelenségeket és műveket is számba vesz, de a korszakküszöböt nem helyezte át.

A másik fontos bizonyíték, az érettségizőknek megadott szöveg 5. bekezdésének mondatkezdete, amely azt mondja, hogy „a 19. század végétől” tekint át száz évet, mindez pedig nem jelenti azt, hogy a konszenzusos korszakhatárt, az 1908-at áttennék.

Harmadsorban Arató László olvasta a könyvet, valamint megkereste a szerzőt, Grendel Lajost is, aki egyértelműen tisztázta a kérdést, miszerint valóban 1908-at tekintette korszakhatárnak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.