Itt az első infó a magyarérettségiről: Grendel Lajos irodalomtörténeti szövegét kapták a diákok

Egy irodalomtörténeti mű bevezetőjét kapták a diákok az idei középszintű magyarérettségin - a két és fél oldalas szöveg elolvasására, értelmezésére és a tanulmányhoz kapcsolódó kérdések megválaszolására összesen hatvan percet kapnak a vizsgázók.

  • Eduline

A középszintű magyarérettségi hivatalos megoldása

Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldása

A középszintű írásbeli első, szövegértési részének nem hivatalos megoldása

A második, szövegalkotási rész nem hivatalos megoldása

Grendel Lajos A modern magyar irodalom története irodalomtörténeti munkájának bevezetőjét kapták a középszinten érettségizők szövegértési feladatként. Az írás 2010-ben jelent meg.

Percről percre a magyarérettségiről

Nem minden kérdés egyértelmű az első részben egy szaktanár szerint.

Seneca-idézet, Bodor Ádám-novella, Tóth Árpád és Jékely Zoltán a második, szövegalkotási részben.

Eddig hanyagolt szerzők a feladatsor második részében.

Ezzel a feladattal több tízezer diák járt jól.

A középszinten érettségizők száma több mint tízezerrel csökkent négy év alatt, emelt szinten viszont egyre többen vizsgáznak.

Érthetetlen kérdések, kevés idő - kiverte a biztosítékot a középszintű írásbeli első része.

Összesen 12 kérdésre kellett válaszolniuk a diákoknak, többek között azt is ki kellett fejteniük, mi a szerző álláspontja az irodalom és a történelem viszonyával kapcsolatban.

A magyar nyelv és irodalom tárgy középszintű írásbelije 240 perces. A vizsgázóknak két feladatlapot kell megoldaniuk, a szövegértési feladatlap esetében 60 perc, a szövegalkotási feladatlap esetében pedig 180 perc áll a rendelkezésükre.

A diákok először a szövegértési feladatlapot oldják meg, és csak ennek az összegyűjtése után kezdhetik meg a szövegalkotási feladatlap kitöltését. A vizsgázók a szövegértési feladatlapon belül a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatják.

A szövegértési feladat szövege általában egy esszé, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz szöveges kifejtése, esetenként megadott válaszvariációk közötti döntés.

A szövegalkotási feladatlap esetében a vizsgázó három eltérő típusú, műfajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet. A diák által választott feladat megoldásának elvárható terjedelme 500-1 500 szó.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.