ELTE, DE, BME: ezeken az egyetemeken szereztek a legtöbben állami ösztöndíjas helyet

Melyik egyetem alap- és osztatlan képzései szereztek a legtöbben állami ösztöndíjas, nappali tagozatos helyet? Mutatjuk.

  • Eduline
Fazék

Nyilvánosságra hozták azoknak a felsőoktatási intézményeknek a listáját, ahová a legtöbb állami ösztöndíjas, nappali tagozatos, alapszakos hallgató jutott be a 2018-as felvételin.

Itt találjátok a listát:

IntézményFelvett hallgatók száma
Eötvös Loránd Tudományegyetem 5309
Debreceni Egyetem 3368
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 3346
Szegedi Tudományegyetem 3172
Pécsi Tudományegyetem 2347
Óbudai Egyetem 1767
Budapesti Corvinus Egyetem 1752
Széchenyi István Egyetem 1615
Semmelweis Egyetem 1350
Budapesti Gazdasági Egyetem 1032

Itt a teljes lista: a 2018-as felvételi összes ponthatára

Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2018-as felvételi ponthatárait, amelyet már az Eduline-on is böngészhettek. Az idén több mint 107 ezer diák jelentkezett egyetemre és főiskolára, a legtöbben, mintegy 73 ezren alapképzésre adtak be kérelmet. Mesterképzésre több mint 18 ezren jelentkeztek, osztatlan képzésre mintegy 11 600-an, felsőoktatási szakképzésre pedig 4800-an felvételiztek.

Itt a lista: ezeken az alap- és osztatlan szakokon szereztek a legtöbben állami ösztöndíjas helyet

Mérnökinformatikus, gépészmérnöki, programtervező informatikus: ezekre az alapszakokon szerzett nappali tagozatos, állami ösztöndíjas férőhelyet a legtöbb jelentkező. Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2018-as felvételi ponthatárait, fél kilenckor pedig az oktatási államtitkár is kiállt a budapesti Pont Ott Parti színpadára, és ismertette az idei felvételi eredményeket.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.