Ez a szak a legnépszerűbb a természettudományi képzések között 2018-ban

Hányan jelentkeztek a 2018-as felvételin a természettudományi alapszakokra? Melyek a legnépszerűbb alapképzések? Itt találjátok az összes és az első helyes jelentkezők számát népszerűség szerint.

  • Eduline
MTI Fotó: Bugány János

Összesen 5254-en jelentkeztek természettudományi képzésre 2018-ban, ebből 2879-en jelöltek meg valamilyen képzést első helyen. Az alapszakok közül messzemenően a biológia a legnépszerűbb képzés, közel kétezren jelölték meg a jelentkezési lapon, habár első helyre csak 714-en  sorolták ezt a képzést. A következő táblázatban megnézhetitek, hányan szeretnének bejutni a természettudományi alapszakokra.

KépzésÖsszes jelentkezőElső helyes jelentkezők
biológia1830714
kémia589190
matematika527246
földrajz494235
fizika446243
földtudományi334151
környezettan29458

Előzetes központi ponthatárt a felsoroltak közül nem húztak idén.

A felvételi ponthatárt a különböző szakokon a jelentkezők által szerzett összpontszám alapján kialakított egységes rangsorolás, az intézmények kapacitása, valamint egyéb szempontok figyelembevételével várhatóan 2018. július 25-én határozzák meg.

A tavalyi (2017-es) hivatalos ponthatárokat itt nézhetitek meg, természetesen konkrét egyetem képzésére keresve. További képzések előzetes ponthatárairól pedig itt olvashattok.

A 2018-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Mi vár a felvételizőkre a következő napokban?

Végéhez közeledik a felvételi eljárás, hamarosan kihirdetik a ponthatárokat: jelenleg a július 11-ig beküldött dokumentumok, módosító kérelmek feldolgozása zajlik. A 2018. július 11-ig leadott kérelmek és benyújtott dokumentumok feldolgozása folyamatosan zajlik, egészen a július 25-i ponthatár-megállapítás előtti napokig. A felvételi összpontszámok a feldolgozottság függvényében alakulnak (ezt a Dokumentumok menüpontban lehet ellenőrizni) - írja a felvételi tájékoztató.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.