A kitűnő érettségi sem volt elég több társadalomtudományi szakhoz: íme, a ponthatárok

Kommunikáció- és médiatudomány, nemzetközi tanulmányok és szociológia - ezek a legnépszerűbb gazdasági alapszakok a 2018-as felvételin. A magas ponthatárok ellenére idén is több ezren jelentkeztek ezekre a képzésekre.

  • Eduline
pixabay

A legnépszerűbb társadalomtudományi alapszak idén is a kommunikáció- és médiatudomány, amelyet több mint 2500-an jelöltek meg a jelentkezési lapon. A második helyen a nemzetközi tanulmányok áll 1880 jelentkezővel, míg a harmadik a szociológia 1638 felvételizővel.

Tavaly kommunikáció- és médiatudomány 463 pontot, nemzetközi tanulmányokra 479 pontot, szociológiára pedig 322 pontot kellett összegyűjteniük a felvételizőknek az államilag finanszírozott képzésre.

KépzésElőzetes ponthatárIntézmény és ponthatárIntézmény és ponthatárIntézmény és ponthatár
kommunikáció- és médiatudomány455 BCE - 455 BME - 464 DE - 458
nemzetközi tanulmányok465 SZE - 472 PTE - 478 SZTE - 467
szociológia320 DE - 324 ELTE - 361 KRE - 320
politikatudományok320 ELTE - 390 SZTE - 322 DE - 341
szociális munkanincs előzetes ponthatár DE - 288 ELTE - 304 ME - 338
szociálpedagógianincs előzetes ponthatárPPKE - 298 SZE - 287SZTE - 281 
informatikus könyvtárosnincs előzetes ponthatár DE - 312 EKE - 287 ELTE - 296

Itt találjátok az összes ponthatárt:

Itt a teljes lista: a 2018-as felvételi összes ponthatára

Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2018-as felvételi ponthatárait, amelyet már az Eduline-on is böngészhettek. Az idén több mint 107 ezer diák jelentkezett egyetemre és főiskolára, a legtöbben, mintegy 73 ezren alapképzésre adtak be kérelmet, mesterképzésre több mint 18 ezren jelentkeztek, osztatlan képzésre mintegy 11 600-an, felsőoktatási szakképzésre pedig 4800-an felvételiztek.

Várjátok velünk a ponthatárokat!

Az Eduline-on minden fontos információt megtaláltok: megmutatjuk, milyen programok közül választhatnak ma azok, akik nem otthon szeretnék várni a 2018-as felvételi ponthatárait, tudósítóink rendszeresen bejelentkeznek a budapesti Pont Ott Partiról, ahol (többek között) felvételizőket kérdeznek arról, milyen szakra felvételiztek, milyen eredményre számítanak, van-e B tervük, ha nem sikerül a felvételi. A 2018-as felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Utánajárunk, melyek 2018 legnépszerűbb egyetemei, főiskolái és szakjai, milyenek az előzetes ponthatárok a kiemelt szakokon, és azt is megtippeljük, melyik képzésen húzzák majd a legmagasabb ponthatárt. És a lényeg: este nyolckor jövünk a 2018-as ponthatárokkal! Ha semmiről nem szeretnétek lemaradni, kövessétek Facebook-oldalunkat!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.