A kitűnő érettségi sem volt elég több társadalomtudományi szakhoz: íme, a ponthatárok

Kommunikáció- és médiatudomány, nemzetközi tanulmányok és szociológia - ezek a legnépszerűbb gazdasági alapszakok a 2018-as felvételin. A magas ponthatárok ellenére idén is több ezren jelentkeztek ezekre a képzésekre.

  • Eduline
pixabay

A legnépszerűbb társadalomtudományi alapszak idén is a kommunikáció- és médiatudomány, amelyet több mint 2500-an jelöltek meg a jelentkezési lapon. A második helyen a nemzetközi tanulmányok áll 1880 jelentkezővel, míg a harmadik a szociológia 1638 felvételizővel.

Tavaly kommunikáció- és médiatudomány 463 pontot, nemzetközi tanulmányokra 479 pontot, szociológiára pedig 322 pontot kellett összegyűjteniük a felvételizőknek az államilag finanszírozott képzésre.

KépzésElőzetes ponthatárIntézmény és ponthatárIntézmény és ponthatárIntézmény és ponthatár
kommunikáció- és médiatudomány455 BCE - 455 BME - 464 DE - 458
nemzetközi tanulmányok465 SZE - 472 PTE - 478 SZTE - 467
szociológia320 DE - 324 ELTE - 361 KRE - 320
politikatudományok320 ELTE - 390 SZTE - 322 DE - 341
szociális munkanincs előzetes ponthatár DE - 288 ELTE - 304 ME - 338
szociálpedagógianincs előzetes ponthatárPPKE - 298 SZE - 287SZTE - 281 
informatikus könyvtárosnincs előzetes ponthatár DE - 312 EKE - 287 ELTE - 296

Itt találjátok az összes ponthatárt:

Itt a teljes lista: a 2018-as felvételi összes ponthatára

Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2018-as felvételi ponthatárait, amelyet már az Eduline-on is böngészhettek. Az idén több mint 107 ezer diák jelentkezett egyetemre és főiskolára, a legtöbben, mintegy 73 ezren alapképzésre adtak be kérelmet, mesterképzésre több mint 18 ezren jelentkeztek, osztatlan képzésre mintegy 11 600-an, felsőoktatási szakképzésre pedig 4800-an felvételiztek.

Várjátok velünk a ponthatárokat!

Az Eduline-on minden fontos információt megtaláltok: megmutatjuk, milyen programok közül választhatnak ma azok, akik nem otthon szeretnék várni a 2018-as felvételi ponthatárait, tudósítóink rendszeresen bejelentkeznek a budapesti Pont Ott Partiról, ahol (többek között) felvételizőket kérdeznek arról, milyen szakra felvételiztek, milyen eredményre számítanak, van-e B tervük, ha nem sikerül a felvételi. A 2018-as felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Utánajárunk, melyek 2018 legnépszerűbb egyetemei, főiskolái és szakjai, milyenek az előzetes ponthatárok a kiemelt szakokon, és azt is megtippeljük, melyik képzésen húzzák majd a legmagasabb ponthatárt. És a lényeg: este nyolckor jövünk a 2018-as ponthatárokkal! Ha semmiről nem szeretnétek lemaradni, kövessétek Facebook-oldalunkat!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna