Népszerűségi lista: hányan szeretnének bejutni a bölcsészettudományi alapszakokra?

Hányan jelentkeztek a 2018-as felvételin a bölcsészettudományi alapszakokra? Melyek a legnépszerűbb alapképzések? Itt találjátok az összes és az első helyes jelentkezők számát népszerűség szerint.

  • Eduline
Shutterstock

Összesen 15547-en jelentkeztek bölcsészettudományi képzésre 2018-ban, ebből 10368-an jelöltek meg valamilyen képzést első helyen. Az alapszakok közül a pszichológia a legnépszerűbb képzés, több mint 4000-en jelölték meg a jelentkezési lapon, 3009-en az első helyre sorolták ezt a képzést. A következő táblázatban megnézhetitek, hányan szeretnének bejutni a bölcsészettudományi alapszakokra.

KépzésÖsszes jelentkezőElső helyes jelentkezők
pszichológia44113009
anglisztika22361099
közösségszervezés1912748
szabad bölcsészet964327
történelem930383
keleti nyelvek és kultúrák894520
germanisztika784339
magyar529200
pedagógia478126
szlavisztika436

179

romanisztika

365

175

régészet

284

98

ókori nyelvek és kultúrák

142

45

néprajz

139

39

romológia

12

2

Előzetes központi ponthatárt a felsoroltak közül ezeknél húztak:

pszichológia: 435

anglisztika: 320

közösségszervezés: 310

szabad bölcsészet: 340

történelem: 320

magyar: 310

régészet: 340

ókori nyelvek és kultúrák: 310

Ezeken a képzéseken csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik ezeket a ponthatárokat függetlenül attól, melyik felsőoktatási intézmény ilyen képzésére jelentkeznek. Fontos, hogy az elmúlt években többször volt példa arra, hogy az előzetes ponthatárokon változtattak, a legtöbbször a jelentkezők száma és teljesítménye miatt pár ponttal emelkedett a limit.

A különböző szakokon a jelentkezők által szerzett összpontszám alapján kialakított egységes rangsorolás, az intézmények kapacitása, valamint egyéb szempontok figyelembevételével várhatóan 2018. július 25-én határozzák meg a felvételi ponthatárokat.

A tavalyi (2017-es) hivatalos ponthatárokat itt nézhetitek meg, természetesen konkrét egyetem képzésére keresve. További képzések előzetes ponthatárairól pedig itt olvashattok.

A 2018-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Felvételi 2018: ez a tíz legnépszerűbb alapszak az egyetemeken és főiskolákon

Már csak pár hét, és kiderül, ki melyik egyetemre vagy főiskolára jutott be. De melyek idén a legnépszerűbb alapszakok, hol a legnagyobb a verseny az államilag támogatott helyekért? Utánajártunk. Az idén több mint 107 ezer diák jelentkezett egyetemre és főiskolára, a legtöbben, mintegy 73 ezren alapképzésre adtak be kérelmet, mesterképzésre több mint 18 ezren jelentkeztek, osztatlan képzésre mintegy 11 600-an, felsőoktatási szakképzésre pedig 4800-an felvételiztek.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.