Ezeken a szakokon húzták a legmagasabb keresztféléves ponthatárokat 2016-ban

Megvannak a keresztféléves felvételi ponthatárai - van olyan mesterképzés, ahova csak maximum pontszámmal lehetett bejutni.

  • Eduline
Shutterstock

Hat mesterképzés esetében is a maximális, 100 pontot kellett elérniük a hallgatóknak a 2016-os keresztféléves felvételin. November 15-ig jelentkezhettek a keresztféléves felvételire azok, akik februárban szeretnék elkezdeni az alap-, osztatlan vagy mesterszakot. A keresztféléves képzésekre 5450-en jelentkeztek, a felvételizők többsége, 4762-en valamilyen mesterszakot jelöltek meg az első helyen, 4586-an szeretnének állami ösztöndíjas helyre bekerülni. A legnépszerűbb mesterképzések ponthatárait itt találjátok.

KépzésIntézmény és pontszám
Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatásiME (nappali, államilag támogatott): 100
Turizmus menedzsmentMET (levelező, államilag támogatott): 100
AgrármérnökiNYME (levelező, költségtérítéses): 100
GépészmérnökiOE (levelező, költségtérítéses): 100
VállalkozásfejlesztésOE (nappali, költségtérítéses): 100
Tanár (3 félév, angoltanár)PE (nappali, államilag támogatott): 100
GépészmérnökiBME (nappali, költségtérítéses): 99
Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatásiME (levelező, államilag támogatott): 98
Regionális és környezeti gazdaságtanME (nappali, államilag támogatott): 98
Turizmus-menedzsment (angol nyelven)PE (nappali, államilag támogatott): 98
Tanár (2 félév, könyvtárpedagógia-tanár)PTE (levelező, államilag támogatott): 98
Tanár (3 félév, magyartanár)PE (levelező, államilag támogatott): 96
Növénytermesztő mérnökiDE (nappali, államilag támogatott): 95
Könnyűipari mérnökiNYME (levelező, államilag támogatott): 95

Az idén sem küldik ki postán az Oktatási Hivatal besorolási határozatát (ebben szerepel az egyes szakokon elért pontszámotok, a megjelölt képzések ponthatára, valamint az arról szóló döntés, hogy bekerültetek-e a valamelyik szakra, és ha igen, melyikre).

A besorolási döntést az e-felvételi felületén nézhetitek meg, és onnan tölthetitek le pdf formátumban - amikor a dokumentum elérhetővé válik, e-mailben kaptok értesítést, legkésőbb január 25-ig.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.