Véget ért az írásbeli, elkezdődtek a szóbelik, de mikor tudják meg a középiskolába felvételizők, hogy kit hova vettek fel?
Mikor tudják meg a diákok, hogy hová kerültek be?
A felvételizőknek 2018. április 27-éig minden olyan középfokú iskola írásbeli értesítést küld, ahová jelentkezési lapot adott be.
Mikortól lesz nyilvános az ideiglenes rangsor?
Az Oktatási Hivatal a beérkezett tanulói adatlapok alapján készíti el iskolánként a jelentkezők listáját, amelyet a középfokú iskolák rendelkezésére bocsát 2018. március 23-áig. Ezután a középfokú iskola igazgatója a jelentkezők listájának felhasználásával tanulmányi területenként elkészíti az ideiglenes felvételi rangsort.
Mikor van a módosítási időszak?
A módosításra a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő rendszerben van lehetőség 2018. március 21-én és 22-én, a felvételi lapok kitöltésével megegyező módon, azaz: az általános iskola 8. évfolyamán tanulók valamint azon 6 vagy 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkezők, akiknek felvételi lapjait az általános iskola készítette el, a módosítást szintén a tanuló általános iskolájában végezhetik el - olvasható a hivatal oldalán.
A módosítás során tanulmányi területet törölni nem lehet, azonban azok eredetileg beírt sorrendje átalakítható, illetve új tanulmányi terület felvételére is van lehetőség, de utóbbira csak olyan középfokú iskolában, amely az eredeti tanulói adatlapon szerepelt.
Több ezer diákra vár újabb vizsga: szóbeli felvételin kell bizonyítaniuk
Március 13-ig tarthatnak szóbeli felvételit a középiskolák, több ezer diákra vár újabb próbatétel. Szóbeli vizsgát csak az a gimnázium vagy szakgimnázium szervezhet, amelyik korábban előírta a központi írásbeli vizsgán való részvételt, és a jelentkezők száma több mint kétszeresen meghaladja a felvehető diákok számát. A szóbeli vizsgát csak az írásbeli vizsgák lebonyolítása után a meghatározott időszakban - 2018.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
