Megvan, mikor derül ki a középiskolai felvételi eredménye

Véget ért az írásbeli, elkezdődtek a szóbelik, de mikor tudják meg a középiskolába felvételizők, hogy kit hova vettek fel?

  • Eduline

Mikor tudják meg a diákok, hogy hová kerültek be?

A felvételizőknek 2018. április 27-éig minden olyan középfokú iskola írásbeli értesítést küld, ahová jelentkezési lapot adott be.

Mikortól lesz nyilvános az ideiglenes rangsor?

Az Oktatási Hivatal a beérkezett tanulói adatlapok alapján készíti el iskolánként a jelentkezők listáját, amelyet a középfokú iskolák rendelkezésére bocsát 2018. március 23-áig. Ezután a középfokú iskola igazgatója a jelentkezők listájának felhasználásával tanulmányi területenként elkészíti az ideiglenes felvételi rangsort.

Túry Gergely

Mikor van a módosítási időszak?

A módosításra a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő rendszerben van lehetőség 2018. március 21-én és 22-én, a felvételi lapok kitöltésével megegyező módon, azaz: az általános iskola 8. évfolyamán tanulók valamint azon 6 vagy 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkezők, akiknek felvételi lapjait az általános iskola készítette el, a módosítást szintén a tanuló általános iskolájában végezhetik el - olvasható a hivatal oldalán.

A módosítás során tanulmányi területet törölni nem lehet, azonban azok eredetileg beírt sorrendje átalakítható, illetve új tanulmányi terület felvételére is van lehetőség, de utóbbira csak olyan középfokú iskolában, amely az eredeti tanulói adatlapon szerepelt.

Több ezer diákra vár újabb vizsga: szóbeli felvételin kell bizonyítaniuk

Március 13-ig tarthatnak szóbeli felvételit a középiskolák, több ezer diákra vár újabb próbatétel. Szóbeli vizsgát csak az a gimnázium vagy szakgimnázium szervezhet, amelyik korábban előírta a központi írásbeli vizsgán való részvételt, és a jelentkezők száma több mint kétszeresen meghaladja a felvehető diákok számát. A szóbeli vizsgát csak az írásbeli vizsgák lebonyolítása után a meghatározott időszakban - 2018.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.