Ilyenek a terjedelmi szabályok a középszintű németérettségin

Milyen hosszú szövegeket kellett írni a középszintű németérettségi íráskészséget mérő részében? Mutatjuk a szabályokat.

  • Eduline
Pixabay

A középszintű németérettségi íráskészség feladatrésze két szövegalkotási feladatból áll. Az egyik levélnek 80-100 szó közöttinek kell lennie, a másiknak 100-120. Az íráskészség résznél a feladat teljesítésért és a szöveg hosszúságáért adható maximális pontszám 5.

Itt nézhetitek meg a középszintű németérettségi hivatalos megoldását

Nyilvánosságra hozta a középszintű németérettségi hivatalos megoldását az Oktatási Hivatal. A középszintű németérettségi feladatsora: A középszintű németérettségi hivatalos megoldása: Itt találjátok összes cikkünket az idei németérettségiről.

Az első feladatnál ha a létrehozott szöveg terjedelme meghaladja a 150 szót, akkor a feladat teljesítéséért és a szöveg hosszúságáért járó összpontszámból 1 pontot le kell vonni - derül a javítási-értékelési útmutatóból. Viszont ha a szöveg 40 szónál rövidebb, akkor a feladat teljesítésére és a szöveg hosszúságára adott pontszám 0 pont.

Ha a második feladatnál a létrehozott szöveg terjedelme meghaladja a 180 szót, akkor a "feladat teljesítése, a megadott szempontok követése" alapján adott pontszámból 1 pontot le kell vonni. Viszont ha a szöveg 50 szónál rövidebb, akkor 0 pont jár (feladat teljesítése, a megadott szempontok követése szempont).

Tehát a leveletek 0 pontos, ha a minimális elvárt szómennyiség (egyik levél esetében 80, a másik 100) felét nem teljesítettétek.

A németérettségiről szóló tudósításunkat itt találjátok.

Egy ismert DJ-ről és az egydolláros szemüvegről is kaptak szöveget a diákok a németérettségin.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.