Ilyenek a terjedelmi szabályok a középszintű németérettségin

Milyen hosszú szövegeket kellett írni a középszintű németérettségi íráskészséget mérő részében? Mutatjuk a szabályokat.

  • Eduline
Pixabay

A középszintű németérettségi íráskészség feladatrésze két szövegalkotási feladatból áll. Az egyik levélnek 80-100 szó közöttinek kell lennie, a másiknak 100-120. Az íráskészség résznél a feladat teljesítésért és a szöveg hosszúságáért adható maximális pontszám 5.

Itt nézhetitek meg a középszintű németérettségi hivatalos megoldását

Nyilvánosságra hozta a középszintű németérettségi hivatalos megoldását az Oktatási Hivatal. A középszintű németérettségi feladatsora: A középszintű németérettségi hivatalos megoldása: Itt találjátok összes cikkünket az idei németérettségiről.

Az első feladatnál ha a létrehozott szöveg terjedelme meghaladja a 150 szót, akkor a feladat teljesítéséért és a szöveg hosszúságáért járó összpontszámból 1 pontot le kell vonni - derül a javítási-értékelési útmutatóból. Viszont ha a szöveg 40 szónál rövidebb, akkor a feladat teljesítésére és a szöveg hosszúságára adott pontszám 0 pont.

Ha a második feladatnál a létrehozott szöveg terjedelme meghaladja a 180 szót, akkor a "feladat teljesítése, a megadott szempontok követése" alapján adott pontszámból 1 pontot le kell vonni. Viszont ha a szöveg 50 szónál rövidebb, akkor 0 pont jár (feladat teljesítése, a megadott szempontok követése szempont).

Tehát a leveletek 0 pontos, ha a minimális elvárt szómennyiség (egyik levél esetében 80, a másik 100) felét nem teljesítettétek.

A németérettségiről szóló tudósításunkat itt találjátok.

Egy ismert DJ-ről és az egydolláros szemüvegről is kaptak szöveget a diákok a németérettségin.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna