Ilyenek a terjedelmi szabályok a középszintű németérettségin

Milyen hosszú szövegeket kellett írni a középszintű németérettségi íráskészséget mérő részében? Mutatjuk a szabályokat.

  • Eduline
Pixabay

A középszintű németérettségi íráskészség feladatrésze két szövegalkotási feladatból áll. Az egyik levélnek 80-100 szó közöttinek kell lennie, a másiknak 100-120. Az íráskészség résznél a feladat teljesítésért és a szöveg hosszúságáért adható maximális pontszám 5.

Itt nézhetitek meg a középszintű németérettségi hivatalos megoldását

Nyilvánosságra hozta a középszintű németérettségi hivatalos megoldását az Oktatási Hivatal. A középszintű németérettségi feladatsora: A középszintű németérettségi hivatalos megoldása: Itt találjátok összes cikkünket az idei németérettségiről.

Az első feladatnál ha a létrehozott szöveg terjedelme meghaladja a 150 szót, akkor a feladat teljesítéséért és a szöveg hosszúságáért járó összpontszámból 1 pontot le kell vonni - derül a javítási-értékelési útmutatóból. Viszont ha a szöveg 40 szónál rövidebb, akkor a feladat teljesítésére és a szöveg hosszúságára adott pontszám 0 pont.

Ha a második feladatnál a létrehozott szöveg terjedelme meghaladja a 180 szót, akkor a "feladat teljesítése, a megadott szempontok követése" alapján adott pontszámból 1 pontot le kell vonni. Viszont ha a szöveg 50 szónál rövidebb, akkor 0 pont jár (feladat teljesítése, a megadott szempontok követése szempont).

Tehát a leveletek 0 pontos, ha a minimális elvárt szómennyiség (egyik levél esetében 80, a másik 100) felét nem teljesítettétek.

A németérettségiről szóló tudósításunkat itt találjátok.

Egy ismert DJ-ről és az egydolláros szemüvegről is kaptak szöveget a diákok a németérettségin.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.