Ilyenek a terjedelmi szabályok a középszintű németérettségin

Milyen hosszú szövegeket kellett írni a középszintű németérettségi íráskészséget mérő részében? Mutatjuk a szabályokat.

  • Eduline
Pixabay

A középszintű németérettségi íráskészség feladatrésze két szövegalkotási feladatból áll. Az egyik levélnek 80-100 szó közöttinek kell lennie, a másiknak 100-120. Az íráskészség résznél a feladat teljesítésért és a szöveg hosszúságáért adható maximális pontszám 5.

Itt nézhetitek meg a középszintű németérettségi hivatalos megoldását

Nyilvánosságra hozta a középszintű németérettségi hivatalos megoldását az Oktatási Hivatal. A középszintű németérettségi feladatsora: A középszintű németérettségi hivatalos megoldása: Itt találjátok összes cikkünket az idei németérettségiről.

Az első feladatnál ha a létrehozott szöveg terjedelme meghaladja a 150 szót, akkor a feladat teljesítéséért és a szöveg hosszúságáért járó összpontszámból 1 pontot le kell vonni - derül a javítási-értékelési útmutatóból. Viszont ha a szöveg 40 szónál rövidebb, akkor a feladat teljesítésére és a szöveg hosszúságára adott pontszám 0 pont.

Ha a második feladatnál a létrehozott szöveg terjedelme meghaladja a 180 szót, akkor a "feladat teljesítése, a megadott szempontok követése" alapján adott pontszámból 1 pontot le kell vonni. Viszont ha a szöveg 50 szónál rövidebb, akkor 0 pont jár (feladat teljesítése, a megadott szempontok követése szempont).

Tehát a leveletek 0 pontos, ha a minimális elvárt szómennyiség (egyik levél esetében 80, a másik 100) felét nem teljesítettétek.

A németérettségiről szóló tudósításunkat itt találjátok.

Egy ismert DJ-ről és az egydolláros szemüvegről is kaptak szöveget a diákok a németérettségin.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.