Változtatnának az érettségi szabályain, megszüntetnék a kötelező közösségi munkát

Megszüntetné a kötelező közösségi szolgálatot a középiskolásoknál a Független Diákparlament. Azt javasolják a szaktárcának, hogy a feladat legyen önkéntes, és járjon érte pluszpont az érettségin. Bár sok iskola a szociális, kulturális feladatokat szorgalmazza a diákoknál, van, aki gyakorlatilag ingyen munkát végez közösségi szolgálat címén - olvasható a Hír TV oldalán.

  • Eduline
Képünk illusztráció
Túry Gergely

A Hír TV beszámolója szerint a Független Diákparlament önkéntessé tenné a plusz feladatot.

„Azt javasoljuk, hogy az 50 órás közösségi szolgálatot tegyék önkéntes alapúvá, és mivel azt tudjuk, hogy az érettségin rengeteg mindenért lehet plusz pontot kapni, azt javasoljuk, hogy maximum 10 plusz ponttal díjazzák azt, aki ezt megcsinálja” - mondta Tarnay Kristóf szóvivő.

A diákszervezet két héten belül átnyújtja javaslatait az Emberi Erőforrások Minisztériumának.

Kötelező önkéntes munka: akár a Diákparlamenthez is mehettek

Ötven órás önkéntes munkát kell igazolnotok, ha érettségizni szeretnétek. Most a Független Diákparlamenthez is jelentkezhettek, ha hiányzik még órátok. Azoknak, akik 2016. január 1-je után érettségiznek - tehát 2012 szeptemberében vagy később kezdték el a középiskolát -, ötven óra közösségi munkát kell végezniük. Ez az érettségi-bizonyítvány kiadásának feltétele.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.