Megvannak a ponthatárok: ennyivel lehetett bekerülni a mesterszakokra

Nyilvánosságra hozták a 2014-es keresztféléves felvételi ponthatárait: volt olyan képzés, ahova csak az kerülhetett be, aki a maximális száz pontból legalább kilencvenet gyűjtött. A legnépszerűbb szakok listája az idén sem változott.

  • Eduline
Ponthatárhúzás 2013 nyarán - a keresztféléves ponthatárokat az idén 5700-an várták
Fazekas István

Vezetés és szervezés, gépészmérnöki, vállalkozásfejlesztés - ezeket a mesterképzéseket jelölte meg a legtöbb hallgató a 2014-es keresztféléves felvételin. Összesen 5731-en jelentkeztek az egyetemek és főiskolák által meghirdetett, februárban induló szakokra, közülük 4868-an mesterszakon, 175-en alap- vagy osztatlan képzésen kezdenék el tanulmányaikat, többségük - több mint 4600-an - állami ösztöndíjas helyre pályázott. 

A diákok november 15-ig jelentkezhettek a keresztféléves felvételire - ebben az időszakban a felsőoktatási intézmények jóval kevesebb szakot hirdetnek meg, mint az általános vagy a pótfelvételin, a februárban induló szakokra elsősorban azok jelentkeznek, akik három és féléves alapszakon végeznek januárban.

A tíz legnépszerűbb mesterszak ponthatárai

Mesterszak neve és az összes jelentkező száma

Ponthatár (nappali, állami ösztöndíjas)

Ponthatár (nappali, állami ösztöndíjas)

Ponthatár (nappali, állami ösztöndíjas)

Vezetés és szervezés (637)

BCE: 50, PE: 78

DE: 63, PTE: 88

ME: 82, SZE: 71

Gépészmérnöki (444)

 BME: 70

ME: 79 

SZIE: 59 

Vállalkozásfejlesztés (420)

ÁVF: 82 

 NYME: 56

 ÓE: 64

Logisztikai menedzsment (387)

BCE: 52, PE: 80

DE: 70, SZE: 58

ME: 79 

Marketing (373)

BCE: 51, BGF: 50

PTE: 86, ME: 76

SZTE: 84, SZE: 59

Mérnökinformatikus (363)

BME: 72, DE: 56

PPKE: 72, ME: 83 

SZTE: 50, PE: 84 

Pénzügy (353)

KE: 57, BCE. 51

SZTE: 80 

 PTE: 88

Számvitel (265)

BCE: 58, ME: 73 

DE: 67 

PE: 90 

Villamosmérnöki (255)

 BME: 72

ME: 83 

-

Műszaki menedzser (209)

BME: 74 

 DE: 64

 PE: 90, SZTE: 71

A 2014-es keresztféléves ponthatárok teljes listáját a Felvin nézhetitek meg.

Sokat fizet, aki nem szerez ösztöndíjas helyet

A legnépszerűbb mesterszakokért félévente 200-400 ezer forintot kell fizetniük azoknak, akik lemaradtak az állami ösztöndíjas helyekről, így önköltséges formában kezdik meg tanulmányaikat. A vezetés és szervezés mesterszakért a fővárosi egyetemeken és főiskolákon 348-395 ezer, a vidéki felsőoktatási intézményekben 225-340 ezer forintot kell fizetni szemeszterenként.

A gépészmérnöki mesterképzés a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szemeszterenként 400 ezer forint, a Szent István Egyetemen és a Miskolci Egyetemen pedig 330 ezer.

A Corvinus vállalkozásfejlesztési mesterképzésen egy félév 395 ezer forintba kerül, a Debreceni Egyetemen, a Nyugat-magyarországi Egyetemen és a Károly Róbert Főiskolán pedig 225 ezer forint egy félév. A Miskolci Egyetemen 270 ezer forintot, az Általános Vállalkozási Főiskolán 260 ezret, a Kodolányi János Főiskolán 239 ezret, az Óbudai Egyetemen pedig 230 ezret kell fizetni. A keresztféléves felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

E-mailben érkezik a besorolási döntés

Az Oktatási Hivatal a ponthatárok meghatározása után minden jelentkező esetében besorolási határozatot hoz, amelyből kiderül, hogy a felvételiző az egyes szakokon hány pontot ért el, az adott képzésen mennyi a ponthatár, valamint hogy besorolták-e valamelyik szakra, és ha igen, melyikre.

A besorolási határozatot kizárólag az e-felvételi felületén nézhetitek meg, és pdf formátumban ki is nyomtathatjátok, postán nem küldik el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.