Megvannak a ponthatárok: ennyivel lehetett bekerülni a mesterszakokra

Nyilvánosságra hozták a 2014-es keresztféléves felvételi ponthatárait: volt olyan képzés, ahova csak az kerülhetett be, aki a maximális száz pontból legalább kilencvenet gyűjtött. A legnépszerűbb szakok listája az idén sem változott.

  • Eduline
Ponthatárhúzás 2013 nyarán - a keresztféléves ponthatárokat az idén 5700-an várták
Fazekas István

Vezetés és szervezés, gépészmérnöki, vállalkozásfejlesztés - ezeket a mesterképzéseket jelölte meg a legtöbb hallgató a 2014-es keresztféléves felvételin. Összesen 5731-en jelentkeztek az egyetemek és főiskolák által meghirdetett, februárban induló szakokra, közülük 4868-an mesterszakon, 175-en alap- vagy osztatlan képzésen kezdenék el tanulmányaikat, többségük - több mint 4600-an - állami ösztöndíjas helyre pályázott. 

A diákok november 15-ig jelentkezhettek a keresztféléves felvételire - ebben az időszakban a felsőoktatási intézmények jóval kevesebb szakot hirdetnek meg, mint az általános vagy a pótfelvételin, a februárban induló szakokra elsősorban azok jelentkeznek, akik három és féléves alapszakon végeznek januárban.

A tíz legnépszerűbb mesterszak ponthatárai

Mesterszak neve és az összes jelentkező száma

Ponthatár (nappali, állami ösztöndíjas)

Ponthatár (nappali, állami ösztöndíjas)

Ponthatár (nappali, állami ösztöndíjas)

Vezetés és szervezés (637)

BCE: 50, PE: 78

DE: 63, PTE: 88

ME: 82, SZE: 71

Gépészmérnöki (444)

 BME: 70

ME: 79 

SZIE: 59 

Vállalkozásfejlesztés (420)

ÁVF: 82 

 NYME: 56

 ÓE: 64

Logisztikai menedzsment (387)

BCE: 52, PE: 80

DE: 70, SZE: 58

ME: 79 

Marketing (373)

BCE: 51, BGF: 50

PTE: 86, ME: 76

SZTE: 84, SZE: 59

Mérnökinformatikus (363)

BME: 72, DE: 56

PPKE: 72, ME: 83 

SZTE: 50, PE: 84 

Pénzügy (353)

KE: 57, BCE. 51

SZTE: 80 

 PTE: 88

Számvitel (265)

BCE: 58, ME: 73 

DE: 67 

PE: 90 

Villamosmérnöki (255)

 BME: 72

ME: 83 

-

Műszaki menedzser (209)

BME: 74 

 DE: 64

 PE: 90, SZTE: 71

A 2014-es keresztféléves ponthatárok teljes listáját a Felvin nézhetitek meg.

Sokat fizet, aki nem szerez ösztöndíjas helyet

A legnépszerűbb mesterszakokért félévente 200-400 ezer forintot kell fizetniük azoknak, akik lemaradtak az állami ösztöndíjas helyekről, így önköltséges formában kezdik meg tanulmányaikat. A vezetés és szervezés mesterszakért a fővárosi egyetemeken és főiskolákon 348-395 ezer, a vidéki felsőoktatási intézményekben 225-340 ezer forintot kell fizetni szemeszterenként.

A gépészmérnöki mesterképzés a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szemeszterenként 400 ezer forint, a Szent István Egyetemen és a Miskolci Egyetemen pedig 330 ezer.

A Corvinus vállalkozásfejlesztési mesterképzésen egy félév 395 ezer forintba kerül, a Debreceni Egyetemen, a Nyugat-magyarországi Egyetemen és a Károly Róbert Főiskolán pedig 225 ezer forint egy félév. A Miskolci Egyetemen 270 ezer forintot, az Általános Vállalkozási Főiskolán 260 ezret, a Kodolányi János Főiskolán 239 ezret, az Óbudai Egyetemen pedig 230 ezret kell fizetni. A keresztféléves felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

E-mailben érkezik a besorolási döntés

Az Oktatási Hivatal a ponthatárok meghatározása után minden jelentkező esetében besorolási határozatot hoz, amelyből kiderül, hogy a felvételiző az egyes szakokon hány pontot ért el, az adott képzésen mennyi a ponthatár, valamint hogy besorolták-e valamelyik szakra, és ha igen, melyikre.

A besorolási határozatot kizárólag az e-felvételi felületén nézhetitek meg, és pdf formátumban ki is nyomtathatjátok, postán nem küldik el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.