Megvannak a ponthatárok: ennyivel lehetett bekerülni a mesterszakokra

Nyilvánosságra hozták a 2014-es keresztféléves felvételi ponthatárait: volt olyan képzés, ahova csak az kerülhetett be, aki a maximális száz pontból legalább kilencvenet gyűjtött. A legnépszerűbb szakok listája az idén sem változott.

  • Eduline
Ponthatárhúzás 2013 nyarán - a keresztféléves ponthatárokat az idén 5700-an várták
Fazekas István

Vezetés és szervezés, gépészmérnöki, vállalkozásfejlesztés - ezeket a mesterképzéseket jelölte meg a legtöbb hallgató a 2014-es keresztféléves felvételin. Összesen 5731-en jelentkeztek az egyetemek és főiskolák által meghirdetett, februárban induló szakokra, közülük 4868-an mesterszakon, 175-en alap- vagy osztatlan képzésen kezdenék el tanulmányaikat, többségük - több mint 4600-an - állami ösztöndíjas helyre pályázott. 

A diákok november 15-ig jelentkezhettek a keresztféléves felvételire - ebben az időszakban a felsőoktatási intézmények jóval kevesebb szakot hirdetnek meg, mint az általános vagy a pótfelvételin, a februárban induló szakokra elsősorban azok jelentkeznek, akik három és féléves alapszakon végeznek januárban.

A tíz legnépszerűbb mesterszak ponthatárai

Mesterszak neve és az összes jelentkező száma

Ponthatár (nappali, állami ösztöndíjas)

Ponthatár (nappali, állami ösztöndíjas)

Ponthatár (nappali, állami ösztöndíjas)

Vezetés és szervezés (637)

BCE: 50, PE: 78

DE: 63, PTE: 88

ME: 82, SZE: 71

Gépészmérnöki (444)

 BME: 70

ME: 79 

SZIE: 59 

Vállalkozásfejlesztés (420)

ÁVF: 82 

 NYME: 56

 ÓE: 64

Logisztikai menedzsment (387)

BCE: 52, PE: 80

DE: 70, SZE: 58

ME: 79 

Marketing (373)

BCE: 51, BGF: 50

PTE: 86, ME: 76

SZTE: 84, SZE: 59

Mérnökinformatikus (363)

BME: 72, DE: 56

PPKE: 72, ME: 83 

SZTE: 50, PE: 84 

Pénzügy (353)

KE: 57, BCE. 51

SZTE: 80 

 PTE: 88

Számvitel (265)

BCE: 58, ME: 73 

DE: 67 

PE: 90 

Villamosmérnöki (255)

 BME: 72

ME: 83 

-

Műszaki menedzser (209)

BME: 74 

 DE: 64

 PE: 90, SZTE: 71

A 2014-es keresztféléves ponthatárok teljes listáját a Felvin nézhetitek meg.

Sokat fizet, aki nem szerez ösztöndíjas helyet

A legnépszerűbb mesterszakokért félévente 200-400 ezer forintot kell fizetniük azoknak, akik lemaradtak az állami ösztöndíjas helyekről, így önköltséges formában kezdik meg tanulmányaikat. A vezetés és szervezés mesterszakért a fővárosi egyetemeken és főiskolákon 348-395 ezer, a vidéki felsőoktatási intézményekben 225-340 ezer forintot kell fizetni szemeszterenként.

A gépészmérnöki mesterképzés a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szemeszterenként 400 ezer forint, a Szent István Egyetemen és a Miskolci Egyetemen pedig 330 ezer.

A Corvinus vállalkozásfejlesztési mesterképzésen egy félév 395 ezer forintba kerül, a Debreceni Egyetemen, a Nyugat-magyarországi Egyetemen és a Károly Róbert Főiskolán pedig 225 ezer forint egy félév. A Miskolci Egyetemen 270 ezer forintot, az Általános Vállalkozási Főiskolán 260 ezret, a Kodolányi János Főiskolán 239 ezret, az Óbudai Egyetemen pedig 230 ezret kell fizetni. A keresztféléves felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

E-mailben érkezik a besorolási döntés

Az Oktatási Hivatal a ponthatárok meghatározása után minden jelentkező esetében besorolási határozatot hoz, amelyből kiderül, hogy a felvételiző az egyes szakokon hány pontot ért el, az adott képzésen mennyi a ponthatár, valamint hogy besorolták-e valamelyik szakra, és ha igen, melyikre.

A besorolási határozatot kizárólag az e-felvételi felületén nézhetitek meg, és pdf formátumban ki is nyomtathatjátok, postán nem küldik el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna