Fontos infó: indul a keresztféléves felvételi, november 15-ig lehet jelentkezni

Vasárnaptól lehet jelentkezni a jövő februárban induló keresztféléves felsőoktatási képzésekre. A jelentkezők november 15-ig dönthetik el, hogy melyik egyetem vagy főiskola milyen képzésén szeretnének továbbtanulni - közölte az Oktatási Hivatal (OH).

  • MTI
Fülöp Máté

A ponthatárokat várhatóan január 24-én hirdetik ki. Közölték: a keresztféléves eljárásban meghirdetett önköltséges alapszakokra és felsőoktatási szakképzésekre azok jelentkezhetnek, akiknek legalább érettségi bizonyítványuk van; állami ösztöndíjas és önköltséges mesterképzésekre pedig azok, akiknek a választott képzéshez szükséges felsőfokú végzettségük van, vagy legkésőbb 2018 januárjában megszerzik.

Jelentkezni kizárólag a felsőoktatási jelentkezés online felületén, a www.felvi.hu honlapról elérhető e-felvételi rendszerben lehet. Az e-felvételi használatához regisztrálni kell az oldalon.

A végleges jelentkezéseket legkésőbb november 15-én 24 óráig kell rögzíteni, november 20-án 24 óráig pedig hitelesíteni, amit legegyszerűbben az Ügyfélkapun keresztül lehet - olvasható a közleményben.

Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018

Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás

Ilyen lesz a 2018-as egyetemi felvételi: négy fontos dolog, amit már most tudunk

Milyenek lesznek a minimumponthatárok a 2018-as felsőoktatási felvételin? Milyen szakokon teszik kötelezővé egy vagy két tantárgyból az emelt szintű érettségit? És változnak-e a pontszámítási szabályok? A 2018-as felvételi több mint két hónap múlva rajtol, de néhány dolgot már most tudni lehet a szabályokról.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.