Nyilvánosságra hozta az Educatio a keresztféléves felvételi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Meddig kell jelentkezni?
November 15-ig, az e-felvételi felületén keresztül. A jelentkezést november 25-ig hitelesíteni is kell, ezt kétféleképpen tehetitek meg: vagy az ügyfélkapun keresztül az okmányirodában kapott azonosítóval, vagy a hitelesítő adatlappal. Ezt az e-felvételi rendszeréből nyomtathatjátok ki, és aláírva kell postára adnotok az Oktatási Hivatal címére (1443 Budapest, Pf. 220). A hiánypótlás határideje január 9. Pótfelvételi a keresztféléves eljárásban nincs.
Mit kell csatolni a jelentkezéshez?
A tanulmányi eredményt és a végzettséget igazoló dokumentumok (középiskolai vagy érettségi bizonyítvány, diploma), a nyelvvizsga-bizonyítványok, a különböző versenyeken kapott oklevelek fénymásolatát, illetve más, szintén többletpontra jogosító igazolásokat (például hátrányos helyzet). Azokat a dokumentumokat, amelyeket november 15-ig nem kaptok kézhez, január 9-ig pótolhatjátok.
Mennyit kell fizetni?
A felvételi eljárás alapdíja kilencezer forint, ezért az összegért három szakot jelölhettek meg (ugyanannak a szaknak állami ösztöndíjas és önköltséges formája egynek számít) - minden további szakért plusz kétezer forintot kell fizetnetek. Maximum öt szakot jelölhettek meg.
Milyen szakokra lehet jelentkezni?
A keresztféléves felvételin önköltséges alap- és osztatlan szakokat, valamint felsőoktatási szakképzéseket, illetve állami ösztöndíjas és önköltséges mesterszakokat hirdettek meg. A képzéseket a felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpont alatt nézhetitek meg. Akkor is érdemes az állami ösztöndíjas képzést előbbre sorolni, ha úgy érzitek, nincs esélyetek.
Meddig lehet változtatni a sorrenden?
A megjelölt szakok sorrendjén január 9-ig, abban az esetben, ha mesterképzésre is jelentkeztek, december 24-ig módosíthattok, egy alkalommal.
Hogyan számolják a felvételi pontokat?
Ha alap- vagy osztatlan képzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, maximum 500 pontot gyűjthettek: 200-200 pont jár a tanulmányi és érettségi eredményekért. Az alap- és osztatlan szakokon az érettségi pontokat, a felsőoktatási szakképzéseken az érettségi és a tanulmányi pontokat is megduplázhatjátok - mindig azzal a kombinációval számolnak, amely a felvételizőnek a legelőnyösebb.
100 többletpontot szerezhettek nyelvvizsgával, emelt szintű érettségivel, szakirányú végzettséggel, versenyeredményekkel. A keresztféléves felvételin alap- és osztatlan szakokon már 260, a felsőoktatatási szakképzéseken 220 a minimumponthatár - ezt az emelt szintű érettségiért kapott pontokkal, de a más jogcímen kapható pluszpontok nélkül kell elérnetek. A minimumponthatár alatti eredménnyel egyetlen szakra sem kerülhettek be, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre.
A mesterszakokra jelentkezők legfeljebb száz pontot szerezhetnek: ötven pont alatti eredménnyel senkit sem vesznek fel. A pontszámítás részletes szabályait az egyetemek, főiskolák határozzák meg, de a hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért minden intézményben jár többletpont, legalább 1, maximum 10 - az intézmények döntésétől függően. A pontszámítás szabályairól részletesen itt olvashattok.
Hogyan dől el, hogy bejutok-e?
Az önköltséges alap- és osztatlan szakokra, illetve felsőoktatási szakképzésekre akkor kerülhettek be, ha belefértek az intézmény által meghatározott kapacitásba. A minimális, illetve maximális létszámot a felvi.hu-n, az adott szaknál találjátok, az önköltség összegével együtt. A mesterszakoknál szereplő kapacitásszám azt jelöli, hány hallgatót vehetnek fel összesen állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre.
Milyenek voltak a ponhatárok az előző felvételin?
A 2013-as általános felvételi eljárás összes ponthatárát itt találjátok.
Akkor is felvételizhetek, ha még nincs diplomám?
Igen: a diploma fénymásolatát a dokumentumpótlás határidejéig - január 9-ig - kell beküldenetek, a többi, még hiányzó dokumentum fénymásolatával együtt.
Mikor lesz eredmény?
A ponthatárokat várhatóan 2014. január 23-én húzzák meg, a képzést február elején kezdhetitek meg.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
