Itt az összes tudnivaló a 2014-es keresztféléves felvételiről

Nyilvánosságra hozta az Educatio a keresztféléves felvételi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

  • Eduline
Ponthatárváró buli a Fogasházban 2013. július 24-én
MTI / Kallos Bea

Meddig kell jelentkezni?

November 15-ig, az e-felvételi felületén keresztül. A jelentkezést november 25-ig hitelesíteni is kell, ezt kétféleképpen tehetitek meg: vagy az ügyfélkapun keresztül az okmányirodában kapott azonosítóval, vagy a hitelesítő adatlappal. Ezt az e-felvételi rendszeréből nyomtathatjátok ki, és aláírva kell postára adnotok az Oktatási Hivatal címére (1443 Budapest, Pf. 220). A hiánypótlás határideje január 9. Pótfelvételi a keresztféléves eljárásban nincs.

Mit kell csatolni a jelentkezéshez?

A tanulmányi eredményt és a végzettséget igazoló dokumentumok (középiskolai vagy érettségi bizonyítvány, diploma), a nyelvvizsga-bizonyítványok, a különböző versenyeken kapott oklevelek fénymásolatát, illetve más, szintén többletpontra jogosító igazolásokat (például hátrányos helyzet). Azokat a dokumentumokat, amelyeket november 15-ig nem kaptok kézhez, január 9-ig pótolhatjátok.

Mennyit kell fizetni?

A felvételi eljárás alapdíja kilencezer forint, ezért az összegért három szakot jelölhettek meg (ugyanannak a szaknak állami ösztöndíjas és önköltséges formája egynek számít) - minden további szakért plusz kétezer forintot kell fizetnetek. Maximum öt szakot jelölhettek meg.

Milyen szakokra lehet jelentkezni?

A keresztféléves felvételin önköltséges alap- és osztatlan szakokat, valamint felsőoktatási szakképzéseket, illetve állami ösztöndíjas és önköltséges mesterszakokat hirdettek meg. A képzéseket a felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpont alatt nézhetitek meg. Akkor is érdemes az állami ösztöndíjas képzést előbbre sorolni, ha úgy érzitek, nincs esélyetek.

Meddig lehet változtatni a sorrenden?

A megjelölt szakok sorrendjén január 9-ig, abban az esetben, ha mesterképzésre is jelentkeztek, december 24-ig módosíthattok, egy alkalommal.

Hogyan számolják a felvételi pontokat?

Ha alap- vagy osztatlan képzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, maximum 500 pontot gyűjthettek: 200-200 pont jár a tanulmányi és érettségi eredményekért. Az alap- és osztatlan szakokon az érettségi pontokat, a felsőoktatási szakképzéseken az érettségi és a tanulmányi pontokat is megduplázhatjátok - mindig azzal a kombinációval számolnak, amely a felvételizőnek a legelőnyösebb.

100 többletpontot szerezhettek nyelvvizsgával, emelt szintű érettségivel, szakirányú végzettséggel, versenyeredményekkel. A keresztféléves felvételin alap- és osztatlan szakokon már 260, a felsőoktatatási szakképzéseken 220 a minimumponthatár - ezt az emelt szintű érettségiért kapott pontokkal, de a más jogcímen kapható pluszpontok nélkül kell elérnetek. A minimumponthatár alatti eredménnyel egyetlen szakra sem kerülhettek be, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre.

A mesterszakokra jelentkezők legfeljebb száz pontot szerezhetnek: ötven pont alatti eredménnyel senkit sem vesznek fel. A pontszámítás részletes szabályait az egyetemek, főiskolák határozzák meg, de a hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért minden intézményben jár többletpont, legalább 1, maximum 10 - az intézmények döntésétől függően. A pontszámítás szabályairól részletesen itt olvashattok.

Hogyan dől el, hogy bejutok-e?

Az önköltséges alap- és osztatlan szakokra, illetve felsőoktatási szakképzésekre akkor kerülhettek be, ha belefértek az intézmény által meghatározott kapacitásba. A minimális, illetve maximális létszámot a felvi.hu-n, az adott szaknál találjátok, az önköltség összegével együtt. A mesterszakoknál szereplő kapacitásszám azt jelöli, hány hallgatót vehetnek fel összesen állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre.

Milyenek voltak a ponhatárok az előző felvételin?

A 2013-as általános felvételi eljárás összes ponthatárát itt találjátok.

Akkor is felvételizhetek, ha még nincs diplomám?

Igen: a diploma fénymásolatát a dokumentumpótlás határidejéig - január 9-ig - kell beküldenetek, a többi, még hiányzó dokumentum fénymásolatával együtt.

Mikor lesz eredmény?

A ponthatárokat várhatóan 2014. január 23-én húzzák meg, a képzést február elején kezdhetitek meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.