Ilyen lesz az érettségi földrajzból: milyen témakörökre számíthatnak a diákok?

Csütörtök délután a földrajzzal folytatódik a tavaszi érettségi szezon. Összesen 8512-en vizsgáznak középszinten, míg 347 diák az emelt szintű írásbelit választotta. Itt találjátok a legfontosabb infókat az érettségi feladatokról.

  • Eduline
Túry Gergely

A középszintű írásbeli 120 perces, a diákoknak két feladatsort kell megoldaniuk 20, illetve 100 perc alatt. A legfeljebb 100 pontot érő feladatok között topográfiai, valamint földrajzi ismeretek és képességek meglétét vizsgáló tételek szerepelnek - a kérdések 45 százaléka földrajzi-környezeti tudásra épít, 15 százalékuk a topográfiai ismereteket ellenőrzi, míg a teszt 40 százaléka gyakorlati jellegű kérdésekből áll.

A középszintű feladatsor első részének nem hivatalos megoldását itt nézhetitek meg.

Tavaly korrekt feladatsort kaptak a középszinten érettségizők, akiknek többek között a csernobili atomerőműről, a pénzváltókról, az afrikai mezőgazdaságról, Ausztria, Szlovákia és Románia iparáról, társadalmáról, földrajzi övezetekről és a holdfázisokról szóló kérdéseket is meg kellett válaszolniuk.

A középszintű írásbeli második részénél használhatjátok a földrajzi atlaszt - ez az egyik legjobb legális puska az érettségin. Érdemes a vizsga előtt átlapozni, és megjegyezni, hogy mit hol találtok a kiadványban - így nem kell percekig keresni az adatokat. Az emelt szinten vizsgázók az írásbelin nem használhatnak atlaszt, a szóbelin viszont igen.

Milyen az emelt szintű földrajzérettségi?

Az emelt szintű érettségi 240 perces, a középszintűhöz hasonlóan két feladatsorból áll. A vizsgán csaknem azonos arányban jelennek meg a természetföldrajzi és a társadalomföldrajzi kérdések: a földrajzi-környezeti ismeretanyag 50, a topográfiai ismeretek 20, a gyakorlati jellegű feladatok 30 százalékot tesznek ki, legfeljebb száz pontot szerezhettek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.