Ilyen lesz az érettségi földrajzból: milyen témakörökre számíthatnak a diákok?

Csütörtök délután a földrajzzal folytatódik a tavaszi érettségi szezon. Összesen 8512-en vizsgáznak középszinten, míg 347 diák az emelt szintű írásbelit választotta. Itt találjátok a legfontosabb infókat az érettségi feladatokról.

  • Eduline
Túry Gergely

A középszintű írásbeli 120 perces, a diákoknak két feladatsort kell megoldaniuk 20, illetve 100 perc alatt. A legfeljebb 100 pontot érő feladatok között topográfiai, valamint földrajzi ismeretek és képességek meglétét vizsgáló tételek szerepelnek - a kérdések 45 százaléka földrajzi-környezeti tudásra épít, 15 százalékuk a topográfiai ismereteket ellenőrzi, míg a teszt 40 százaléka gyakorlati jellegű kérdésekből áll.

A középszintű feladatsor első részének nem hivatalos megoldását itt nézhetitek meg.

Tavaly korrekt feladatsort kaptak a középszinten érettségizők, akiknek többek között a csernobili atomerőműről, a pénzváltókról, az afrikai mezőgazdaságról, Ausztria, Szlovákia és Románia iparáról, társadalmáról, földrajzi övezetekről és a holdfázisokról szóló kérdéseket is meg kellett válaszolniuk.

A középszintű írásbeli második részénél használhatjátok a földrajzi atlaszt - ez az egyik legjobb legális puska az érettségin. Érdemes a vizsga előtt átlapozni, és megjegyezni, hogy mit hol találtok a kiadványban - így nem kell percekig keresni az adatokat. Az emelt szinten vizsgázók az írásbelin nem használhatnak atlaszt, a szóbelin viszont igen.

Milyen az emelt szintű földrajzérettségi?

Az emelt szintű érettségi 240 perces, a középszintűhöz hasonlóan két feladatsorból áll. A vizsgán csaknem azonos arányban jelennek meg a természetföldrajzi és a társadalomföldrajzi kérdések: a földrajzi-környezeti ismeretanyag 50, a topográfiai ismeretek 20, a gyakorlati jellegű feladatok 30 százalékot tesznek ki, legfeljebb száz pontot szerezhettek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.