Ilyen lesz az érettségi földrajzból: milyen témakörökre számíthatnak a diákok?

Csütörtök délután a földrajzzal folytatódik a tavaszi érettségi szezon. Összesen 8512-en vizsgáznak középszinten, míg 347 diák az emelt szintű írásbelit választotta. Itt találjátok a legfontosabb infókat az érettségi feladatokról.

  • Eduline
Túry Gergely

A középszintű írásbeli 120 perces, a diákoknak két feladatsort kell megoldaniuk 20, illetve 100 perc alatt. A legfeljebb 100 pontot érő feladatok között topográfiai, valamint földrajzi ismeretek és képességek meglétét vizsgáló tételek szerepelnek - a kérdések 45 százaléka földrajzi-környezeti tudásra épít, 15 százalékuk a topográfiai ismereteket ellenőrzi, míg a teszt 40 százaléka gyakorlati jellegű kérdésekből áll.

A középszintű feladatsor első részének nem hivatalos megoldását itt nézhetitek meg.

Tavaly korrekt feladatsort kaptak a középszinten érettségizők, akiknek többek között a csernobili atomerőműről, a pénzváltókról, az afrikai mezőgazdaságról, Ausztria, Szlovákia és Románia iparáról, társadalmáról, földrajzi övezetekről és a holdfázisokról szóló kérdéseket is meg kellett válaszolniuk.

A középszintű írásbeli második részénél használhatjátok a földrajzi atlaszt - ez az egyik legjobb legális puska az érettségin. Érdemes a vizsga előtt átlapozni, és megjegyezni, hogy mit hol találtok a kiadványban - így nem kell percekig keresni az adatokat. Az emelt szinten vizsgázók az írásbelin nem használhatnak atlaszt, a szóbelin viszont igen.

Milyen az emelt szintű földrajzérettségi?

Az emelt szintű érettségi 240 perces, a középszintűhöz hasonlóan két feladatsorból áll. A vizsgán csaknem azonos arányban jelennek meg a természetföldrajzi és a társadalomföldrajzi kérdések: a földrajzi-környezeti ismeretanyag 50, a topográfiai ismeretek 20, a gyakorlati jellegű feladatok 30 százalékot tesznek ki, legfeljebb száz pontot szerezhettek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.