Milyen esszéfeladat lesz a középszintű töriérettségin?

Szerdán a törivizsgával folytatódik a 2015-ös tavaszi érettségi. Vannak olyan témakörök, amelyek minden évben előkerülnek a középszintű írásbelin, ezeket tehát érdemes átnézni. Tippek, tanácsok.

  • Eduline
Stiller Ákos

„Nehéz előzetesen kikalkulálni, milyen témakörökre számíthatnak az érettségizők. Az biztos, hogy minden nagyobb történelmi korszakból lesznek feladatok, de az ókor csak egy kérdés erejéig szokott megjelenni, a középkor már nagyobb terjedelemben (rövid választ igénylő feladatok és esszé szintjén is), azonban elsősorban az újkor és a XX. század történelme kerül terítékre” – mondta el az eduline-nak Edényi László, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium szaktanára, igazgatója.

Erre figyeljetek

A rövid választ igénylő feladatoknál sokszor egy forrás, vagy kép alapján kell egy szakkifejezésre rájönni, emellett gyakori a grafikon, vagy táblázat értelmezése, illetve az abból történő információszerzés. „Ezeknél a feladatoknál maximum egy-két mondatos válaszokat kell adni a vizsgázónak, de mindig fontos, hogy a szaknyelvet használja és a forráshoz kötődjenek a megállapításai. Mindig szerepel a kérdések között a jelenlegi társadalmi problémákra vonatkozó kérdés is, így érdemes tájékozottnak lenni a globalizáció, a környezetvédelem, az energiaellátás vagy a népességszám alakulásának ügyében” – véli Edényi.

Feladatsorok és megoldások az eduline-on

Az eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, iratkozzatok fel hírlevelünkre, vagy lájkoljátok Facebook-oldalunkat. Az érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

A kifejtendő témák közül a vizsgázó választhat, de a megadott lehetőségek közül két kis esszét és egy nagy esszét ki kell dolgoznia. „Itt figyelni kell az események, összefüggések leírására, a szaknyelv, illetve a fogalmak használatára, a megadott forrás(ok)ból való következtetések levonására, a helyes szövegalkotásra, a helyesírásra. Az is fontos, hogy a megadott terjedelemben fejtse ki a vizsgázó a gondolatait, ne legyen a fogalmazása se rövid, se túlságosan hosszú” – mondta.

A legjobb legális puska

A szaktanár felhívta a figyelmet arra, hogy az utolsó órákban az érettségizők nézzék át a térképet, a történelmi atlasz ugyanis a legjobb legális puska. „Rengeteg adatot, információt tartalmaz, amelyek kifejtése, megjelenítése a dolgozatban már a kettes szintet eredményezheti” – mondta.

A középszintű érettségi a kezdetekkor sokszor teljesíthető volt némi szövegértési készséggel, de természetesen a jobb jegyhez szükség volt a történelmi látásmódra és szakszerűségre is. A 20%-os határt azonban igencsak könnyű volt teljesíteni. Mára az látható, hogy hangsúlyosabban jelentkeznek a szakkifejezések, tehát a szaknyelv ismerete alapvetően szükséges az elégséges (25%) eléréséhez is. A középszintű érettségin csak mérsékelten szükségesek a lexikális adatok, inkább az összefüggések, a logikus gondolkodás megléte, a fogalomhasználat, a világos érthető fogalmazás a fontos.

„Talán egy kis problémamegoldást lehetne belecsempészni, de ez nagyon nehéz egy olyan tantárgy esetében, ami a megtörtént események tanulságaival elemzésével foglalkozik” – mondta el Edényi László arra a kérdésünkre, min kellene változtatni az érettségi kapcsán. Véleménye szerint a gyakorlatiasságra is nagyobb hangsúlyt kellene helyezni: ennek jegyében azt is el tudná képzelni a jövőben, hogy valamilyen informatikai eszköz segítségével alkotni kellene egy olyan infografikát a tanulóknak, amely sokszor látható az újságokban, folyóiratokban. A készítéssel lemérhető, hogy mennyire tudják értelmezni az adott eseményt, ki tudják-e emelni a lényeget, milyen adatokat, hogyan tudnak megjeleníteni, tudják-e a szemléltetés eszközeit megfelelően használni. Ez akár előzetes projektfeladatként is elképzelhető.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.