Milyen esszéfeladat lesz a középszintű töriérettségin?

Szerdán a törivizsgával folytatódik a 2015-ös tavaszi érettségi. Vannak olyan témakörök, amelyek minden évben előkerülnek a középszintű írásbelin, ezeket tehát érdemes átnézni. Tippek, tanácsok.

  • Eduline
Stiller Ákos

„Nehéz előzetesen kikalkulálni, milyen témakörökre számíthatnak az érettségizők. Az biztos, hogy minden nagyobb történelmi korszakból lesznek feladatok, de az ókor csak egy kérdés erejéig szokott megjelenni, a középkor már nagyobb terjedelemben (rövid választ igénylő feladatok és esszé szintjén is), azonban elsősorban az újkor és a XX. század történelme kerül terítékre” – mondta el az eduline-nak Edényi László, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium szaktanára, igazgatója.

Erre figyeljetek

A rövid választ igénylő feladatoknál sokszor egy forrás, vagy kép alapján kell egy szakkifejezésre rájönni, emellett gyakori a grafikon, vagy táblázat értelmezése, illetve az abból történő információszerzés. „Ezeknél a feladatoknál maximum egy-két mondatos válaszokat kell adni a vizsgázónak, de mindig fontos, hogy a szaknyelvet használja és a forráshoz kötődjenek a megállapításai. Mindig szerepel a kérdések között a jelenlegi társadalmi problémákra vonatkozó kérdés is, így érdemes tájékozottnak lenni a globalizáció, a környezetvédelem, az energiaellátás vagy a népességszám alakulásának ügyében” – véli Edényi.

Feladatsorok és megoldások az eduline-on

Az eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, iratkozzatok fel hírlevelünkre, vagy lájkoljátok Facebook-oldalunkat. Az érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

A kifejtendő témák közül a vizsgázó választhat, de a megadott lehetőségek közül két kis esszét és egy nagy esszét ki kell dolgoznia. „Itt figyelni kell az események, összefüggések leírására, a szaknyelv, illetve a fogalmak használatára, a megadott forrás(ok)ból való következtetések levonására, a helyes szövegalkotásra, a helyesírásra. Az is fontos, hogy a megadott terjedelemben fejtse ki a vizsgázó a gondolatait, ne legyen a fogalmazása se rövid, se túlságosan hosszú” – mondta.

A legjobb legális puska

A szaktanár felhívta a figyelmet arra, hogy az utolsó órákban az érettségizők nézzék át a térképet, a történelmi atlasz ugyanis a legjobb legális puska. „Rengeteg adatot, információt tartalmaz, amelyek kifejtése, megjelenítése a dolgozatban már a kettes szintet eredményezheti” – mondta.

A középszintű érettségi a kezdetekkor sokszor teljesíthető volt némi szövegértési készséggel, de természetesen a jobb jegyhez szükség volt a történelmi látásmódra és szakszerűségre is. A 20%-os határt azonban igencsak könnyű volt teljesíteni. Mára az látható, hogy hangsúlyosabban jelentkeznek a szakkifejezések, tehát a szaknyelv ismerete alapvetően szükséges az elégséges (25%) eléréséhez is. A középszintű érettségin csak mérsékelten szükségesek a lexikális adatok, inkább az összefüggések, a logikus gondolkodás megléte, a fogalomhasználat, a világos érthető fogalmazás a fontos.

„Talán egy kis problémamegoldást lehetne belecsempészni, de ez nagyon nehéz egy olyan tantárgy esetében, ami a megtörtént események tanulságaival elemzésével foglalkozik” – mondta el Edényi László arra a kérdésünkre, min kellene változtatni az érettségi kapcsán. Véleménye szerint a gyakorlatiasságra is nagyobb hangsúlyt kellene helyezni: ennek jegyében azt is el tudná képzelni a jövőben, hogy valamilyen informatikai eszköz segítségével alkotni kellene egy olyan infografikát a tanulóknak, amely sokszor látható az újságokban, folyóiratokban. A készítéssel lemérhető, hogy mennyire tudják értelmezni az adott eseményt, ki tudják-e emelni a lényeget, milyen adatokat, hogyan tudnak megjeleníteni, tudják-e a szemléltetés eszközeit megfelelően használni. Ez akár előzetes projektfeladatként is elképzelhető.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.