Milyen esszéfeladat lesz a középszintű töriérettségin?

Szerdán a törivizsgával folytatódik a 2015-ös tavaszi érettségi. Vannak olyan témakörök, amelyek minden évben előkerülnek a középszintű írásbelin, ezeket tehát érdemes átnézni. Tippek, tanácsok.

  • Eduline
Stiller Ákos

„Nehéz előzetesen kikalkulálni, milyen témakörökre számíthatnak az érettségizők. Az biztos, hogy minden nagyobb történelmi korszakból lesznek feladatok, de az ókor csak egy kérdés erejéig szokott megjelenni, a középkor már nagyobb terjedelemben (rövid választ igénylő feladatok és esszé szintjén is), azonban elsősorban az újkor és a XX. század történelme kerül terítékre” – mondta el az eduline-nak Edényi László, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium szaktanára, igazgatója.

Erre figyeljetek

A rövid választ igénylő feladatoknál sokszor egy forrás, vagy kép alapján kell egy szakkifejezésre rájönni, emellett gyakori a grafikon, vagy táblázat értelmezése, illetve az abból történő információszerzés. „Ezeknél a feladatoknál maximum egy-két mondatos válaszokat kell adni a vizsgázónak, de mindig fontos, hogy a szaknyelvet használja és a forráshoz kötődjenek a megállapításai. Mindig szerepel a kérdések között a jelenlegi társadalmi problémákra vonatkozó kérdés is, így érdemes tájékozottnak lenni a globalizáció, a környezetvédelem, az energiaellátás vagy a népességszám alakulásának ügyében” – véli Edényi.

Feladatsorok és megoldások az eduline-on

Az eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, iratkozzatok fel hírlevelünkre, vagy lájkoljátok Facebook-oldalunkat. Az érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

A kifejtendő témák közül a vizsgázó választhat, de a megadott lehetőségek közül két kis esszét és egy nagy esszét ki kell dolgoznia. „Itt figyelni kell az események, összefüggések leírására, a szaknyelv, illetve a fogalmak használatára, a megadott forrás(ok)ból való következtetések levonására, a helyes szövegalkotásra, a helyesírásra. Az is fontos, hogy a megadott terjedelemben fejtse ki a vizsgázó a gondolatait, ne legyen a fogalmazása se rövid, se túlságosan hosszú” – mondta.

A legjobb legális puska

A szaktanár felhívta a figyelmet arra, hogy az utolsó órákban az érettségizők nézzék át a térképet, a történelmi atlasz ugyanis a legjobb legális puska. „Rengeteg adatot, információt tartalmaz, amelyek kifejtése, megjelenítése a dolgozatban már a kettes szintet eredményezheti” – mondta.

A középszintű érettségi a kezdetekkor sokszor teljesíthető volt némi szövegértési készséggel, de természetesen a jobb jegyhez szükség volt a történelmi látásmódra és szakszerűségre is. A 20%-os határt azonban igencsak könnyű volt teljesíteni. Mára az látható, hogy hangsúlyosabban jelentkeznek a szakkifejezések, tehát a szaknyelv ismerete alapvetően szükséges az elégséges (25%) eléréséhez is. A középszintű érettségin csak mérsékelten szükségesek a lexikális adatok, inkább az összefüggések, a logikus gondolkodás megléte, a fogalomhasználat, a világos érthető fogalmazás a fontos.

„Talán egy kis problémamegoldást lehetne belecsempészni, de ez nagyon nehéz egy olyan tantárgy esetében, ami a megtörtént események tanulságaival elemzésével foglalkozik” – mondta el Edényi László arra a kérdésünkre, min kellene változtatni az érettségi kapcsán. Véleménye szerint a gyakorlatiasságra is nagyobb hangsúlyt kellene helyezni: ennek jegyében azt is el tudná képzelni a jövőben, hogy valamilyen informatikai eszköz segítségével alkotni kellene egy olyan infografikát a tanulóknak, amely sokszor látható az újságokban, folyóiratokban. A készítéssel lemérhető, hogy mennyire tudják értelmezni az adott eseményt, ki tudják-e emelni a lényeget, milyen adatokat, hogyan tudnak megjeleníteni, tudják-e a szemléltetés eszközeit megfelelően használni. Ez akár előzetes projektfeladatként is elképzelhető.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.