Keresztféléves felvételi: hány ponttal lehet bekerülni az egyetemre, főiskolára?

Keresztféléves felvételivel jelentkeztek egyetemre, főiskolára? Mutatjuk, hogy mi az a minimumponthatár, amely alatt nem kerülhettek be egyetlen képzésre sem.

  • Eduline
pixabay

"Nem vehető fel az a jelentkező, akinek a felvételi összpontszáma nem éri el a felvételi ponthatárt" - írja a felvi.hu, de mennyi a minimumponthatár a különböző képzéseken?

Ha keresztféléves felvételivel jelentkeztek valamilyen alap- vagy osztatlan mesterképzésre, akkor 280 pontot minden esetben el kell érni. A minimumponthatár a mesterképzéseknél 100 pontos rendszerben 50 pont, vagyis ha nem szereztek ennyit, nem kerülhettek be mesterképzésre.

A felsőoktatási szakképzések esetében a minimumponthatár 240 pont.

Ennyi pontot tehát minden együttvéve meg kell, hogy szerezzetek, ha be szeretnétek jutni valamilyen képzésre. Ezen felül kell pedig el kell érni az intézményenként és szakonként meghúzott ponthatárt, amelyet várhatóan 2019. január 24-én tesznek majd közzé.

Pontszámítási szabályok: marad a duplázás?

Már lehet jelentkezni a 2019 februárjában induló felsőoktatási képzésekre. De vajon változtak-e a pontszámítási szabályok? Szeretnék jelentkezni egyetemre, de a középiskolai jegyeim elég gyengék. Korábban lehetett duplázni az érettségi pontokat - még mindig van erre lehetőség? Az idei keresztféléves felvételin is lehet „duplázni", vagyis az alap- és osztalan szakokon kétféleképpen lehet kalkulálni a pontokkal.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.