Keresztféléves felvételivel jelentkeztek egyetemre, főiskolára? Mutatjuk, hogy mi az a minimumponthatár, amely alatt nem kerülhettek be egyetlen képzésre sem.
"Nem vehető fel az a jelentkező, akinek a felvételi összpontszáma nem éri el a felvételi ponthatárt" - írja a felvi.hu, de mennyi a minimumponthatár a különböző képzéseken?
Ha keresztféléves felvételivel jelentkeztek valamilyen alap- vagy osztatlan mesterképzésre, akkor 280 pontot minden esetben el kell érni. A minimumponthatár a mesterképzéseknél 100 pontos rendszerben 50 pont, vagyis ha nem szereztek ennyit, nem kerülhettek be mesterképzésre.
A felsőoktatási szakképzések esetében a minimumponthatár 240 pont.
Ennyi pontot tehát minden együttvéve meg kell, hogy szerezzetek, ha be szeretnétek jutni valamilyen képzésre. Ezen felül kell pedig el kell érni az intézményenként és szakonként meghúzott ponthatárt, amelyet várhatóan 2019. január 24-én tesznek majd közzé.
Pontszámítási szabályok: marad a duplázás?
Már lehet jelentkezni a 2019 februárjában induló felsőoktatási képzésekre. De vajon változtak-e a pontszámítási szabályok? Szeretnék jelentkezni egyetemre, de a középiskolai jegyeim elég gyengék. Korábban lehetett duplázni az érettségi pontokat - még mindig van erre lehetőség? Az idei keresztféléves felvételin is lehet „duplázni", vagyis az alap- és osztalan szakokon kétféleképpen lehet kalkulálni a pontokkal.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
