Keresztféléves felvételi: hány ponttal lehet bekerülni az egyetemre, főiskolára?

Keresztféléves felvételivel jelentkeztek egyetemre, főiskolára? Mutatjuk, hogy mi az a minimumponthatár, amely alatt nem kerülhettek be egyetlen képzésre sem.

  • Eduline
pixabay

"Nem vehető fel az a jelentkező, akinek a felvételi összpontszáma nem éri el a felvételi ponthatárt" - írja a felvi.hu, de mennyi a minimumponthatár a különböző képzéseken?

Ha keresztféléves felvételivel jelentkeztek valamilyen alap- vagy osztatlan mesterképzésre, akkor 280 pontot minden esetben el kell érni. A minimumponthatár a mesterképzéseknél 100 pontos rendszerben 50 pont, vagyis ha nem szereztek ennyit, nem kerülhettek be mesterképzésre.

A felsőoktatási szakképzések esetében a minimumponthatár 240 pont.

Ennyi pontot tehát minden együttvéve meg kell, hogy szerezzetek, ha be szeretnétek jutni valamilyen képzésre. Ezen felül kell pedig el kell érni az intézményenként és szakonként meghúzott ponthatárt, amelyet várhatóan 2019. január 24-én tesznek majd közzé.

Pontszámítási szabályok: marad a duplázás?

Már lehet jelentkezni a 2019 februárjában induló felsőoktatási képzésekre. De vajon változtak-e a pontszámítási szabályok? Szeretnék jelentkezni egyetemre, de a középiskolai jegyeim elég gyengék. Korábban lehetett duplázni az érettségi pontokat - még mindig van erre lehetőség? Az idei keresztféléves felvételin is lehet „duplázni", vagyis az alap- és osztalan szakokon kétféleképpen lehet kalkulálni a pontokkal.

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.