Keresztféléves felvételi: hány ponttal lehet bekerülni az egyetemre, főiskolára?

Keresztféléves felvételivel jelentkeztek egyetemre, főiskolára? Mutatjuk, hogy mi az a minimumponthatár, amely alatt nem kerülhettek be egyetlen képzésre sem.

  • Eduline
pixabay

"Nem vehető fel az a jelentkező, akinek a felvételi összpontszáma nem éri el a felvételi ponthatárt" - írja a felvi.hu, de mennyi a minimumponthatár a különböző képzéseken?

Ha keresztféléves felvételivel jelentkeztek valamilyen alap- vagy osztatlan mesterképzésre, akkor 280 pontot minden esetben el kell érni. A minimumponthatár a mesterképzéseknél 100 pontos rendszerben 50 pont, vagyis ha nem szereztek ennyit, nem kerülhettek be mesterképzésre.

A felsőoktatási szakképzések esetében a minimumponthatár 240 pont.

Ennyi pontot tehát minden együttvéve meg kell, hogy szerezzetek, ha be szeretnétek jutni valamilyen képzésre. Ezen felül kell pedig el kell érni az intézményenként és szakonként meghúzott ponthatárt, amelyet várhatóan 2019. január 24-én tesznek majd közzé.

Pontszámítási szabályok: marad a duplázás?

Már lehet jelentkezni a 2019 februárjában induló felsőoktatási képzésekre. De vajon változtak-e a pontszámítási szabályok? Szeretnék jelentkezni egyetemre, de a középiskolai jegyeim elég gyengék. Korábban lehetett duplázni az érettségi pontokat - még mindig van erre lehetőség? Az idei keresztféléves felvételin is lehet „duplázni", vagyis az alap- és osztalan szakokon kétféleképpen lehet kalkulálni a pontokkal.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna