Keresztféléves felvételi: hány ponttal lehet bekerülni az egyetemre, főiskolára?

Keresztféléves felvételivel jelentkeztek egyetemre, főiskolára? Mutatjuk, hogy mi az a minimumponthatár, amely alatt nem kerülhettek be egyetlen képzésre sem.

  • Eduline
pixabay

"Nem vehető fel az a jelentkező, akinek a felvételi összpontszáma nem éri el a felvételi ponthatárt" - írja a felvi.hu, de mennyi a minimumponthatár a különböző képzéseken?

Ha keresztféléves felvételivel jelentkeztek valamilyen alap- vagy osztatlan mesterképzésre, akkor 280 pontot minden esetben el kell érni. A minimumponthatár a mesterképzéseknél 100 pontos rendszerben 50 pont, vagyis ha nem szereztek ennyit, nem kerülhettek be mesterképzésre.

A felsőoktatási szakképzések esetében a minimumponthatár 240 pont.

Ennyi pontot tehát minden együttvéve meg kell, hogy szerezzetek, ha be szeretnétek jutni valamilyen képzésre. Ezen felül kell pedig el kell érni az intézményenként és szakonként meghúzott ponthatárt, amelyet várhatóan 2019. január 24-én tesznek majd közzé.

Pontszámítási szabályok: marad a duplázás?

Már lehet jelentkezni a 2019 februárjában induló felsőoktatási képzésekre. De vajon változtak-e a pontszámítási szabályok? Szeretnék jelentkezni egyetemre, de a középiskolai jegyeim elég gyengék. Korábban lehetett duplázni az érettségi pontokat - még mindig van erre lehetőség? Az idei keresztféléves felvételin is lehet „duplázni", vagyis az alap- és osztalan szakokon kétféleképpen lehet kalkulálni a pontokkal.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.