A társadalomismereti érettségi követelményeiből is kivenné a gender-elméletet a kormány, legalábbis ez derül ki abból a rendelettervezetből, amelyet a kormányzati oldalon tettek közzé.
Kikerül az emelt szintű társadalomismeret érettségi vizsga általános követelményeiből a gender-elmélet és annak kritikája - derül ki a kormányzati oldalon hétfőn közzétett rendelettervezetből, amellyel több, közoktatással összefüggő jogszabályt módosítanának.
Társadalomismeretből emelt szinten egyébként alig néhány százan szoktak érettségizni, idén májusban például 362 diák választotta ezt a tantárgyat. "Az írásbeli vizsga feladatsora két részből áll, az I. rész feladatai (a teljes feladatsor kb. 75%-a) a társadalomismeret és jelenismeret, a II. rész feladatai (a teljes feladatsor 25%-a) a gazdasági és pénzügyi ismeretek témakörből kerülnek ki" - olvasható a vizsgáról az Oktatási Hivatal tájékoztatójában.
A társadalomismeretből emelt szinten érettségizőknek többek között olyan témakörökből kell felkészülniük, mint „az emberi faj kultúrájának gyökerei”, a „kulturális univerzálék”, „a kulturális önazonosság és a társadalmi hovatartozás problémái”, „az iskola társadalmi szerepe”, az állampolgárság fogalma és létrejötte. Ismerniük kell az Európai Unió intézményrendszerét, makroökonómiai alapfogalmakat, a bankrendszer változásait, de a vizsgakövetelmények alapján téma lehet az emelt szintű vizsgán az alaptörvény létrejötte, sőt a listán a „biztonságpolitika: terrorizmus, migráció” téma is szerepel.
A követelménylista „Jelenismeret - Társadalmi világrend az ezredforduló után” fejezetében, a Kultúra és globalizáció témakörön belül szerepel jelenleg a „gender-elmélet és annak kritikája” téma - ezt törölné a rendelettervezet. A kormány.hu-n közzétett tervezet alapján úgy tűnik, ha azt elfogadják, már a 2017-es őszi érettségi időszakban vizsgázóknak sem kell felkészülniük ebből a témából.
Gender-elmélet össztűz alatt?
Azt eddig is lehetett tudni, hogy a gender-elmélet nem tartozik például a KDNP-s politikusok kedvenc témakörei közé, legalábbis Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az ELTE idén induló társadalmi nemek tanulmánya mesterképzésével kapcsolatban egy képviselői kérdésre úgy válaszolt : "az egyetemi szakoknak tudományos alapokra kell támaszkodniuk. A gender - a marxizmusleninizmushoz hasonlóan - inkább nevezhető ideológiának, mint tudománynak, így kétséges, eléri-e az egyetemi oktatási szintet. A szak tartalma szemben áll mindazzal, amit a kormány értékvilága az emberről vall, így kétséges, eléri-e az egyetemi oktatási szintet. A szak tartalma szemben áll mindazzal, amit a kormány értékvilága az emberről vall”.
Az egyetem rektorának az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) elnöke is levelet írt, amelyben többek között az áll, „Önök tévedésben vannak, amikor azt gondolják, hogy ezen szak elindításával jót tesznek Magyarországnak”. Magyarországon korábban kizárólag a Közép-európai Egyetemen (CEU) lehetett gender studies, pontosabban társadalmi nemek tanulmánya szakot választani, azt is kizárólag angol nyelven.
| Mi az a gender-elmélet? |
| A társadalomban megfigyelhető nemi szerepekre irányuló, pszichológia, és szociológia tárgykörébe tartozó kutatások tárgyát képezi a gender-elmélet, más néven a társadalmi nem elmélete, mely a tanult (nem biológiai) nemi szerepekkel, és annak társadalmi vonatkozásaival foglalkozó elmélet, valamint a szociológia tárgyakörébe tartozó olyan tudományterület, mely mindazon társadalmi tényezővel foglalkozik, amelyekben a nők és a férfiak közötti társadalmi különbségek megmutatkoznak, kifejeződnek. Forrás: Wikipedia |
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
