Szerda délután a földrajz kerül sorra: középszinten 17 654-en, emelt szinten 451-en érettségiznek. Az eduline-on minden információt megtaláltok a kérdésekről, diákokat és tanárokat kérdezünk az írásbeliről. Nem hivatalos megoldást nem teszünk közzé, a feladatsort azonban 17 órakor megjelentetjük.
"Voltak meglepetésfeladatok"
"Körülbelül ugyanolyan nehézségi szintű feladatsort kaptak a földrajzból középszinten érettségizők, mint tavaly, bár volt néhány meglepetésfeladat, ilyen volt például a domborzatábrázolással kapcsolatos kérdés. Ez a témakör a 9. évfolyamos tananyag része, és nem annyira hangsúlyos" - mondta az eduline-nak Bíró Gábor, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium szaktanára, aki szerint a feladatok többsége nem okozhatott problémát a diákoknak, bizonyos témák - például a településtípusok, az árfolyamváltozás, az éghajlati övek - minden évben előkerülnek a középszintű érettségin.
Bíró Gábor szerint a középszintű feladatsorban vegyesen szerepeltek természet- és gazdaságföldrajzi kérdések, "a diákok többsége ez utóbbit szereti jobban, míg például a földtörténet a legnehezebb témakörök közé tartozik". A szaktanár szerint a feladatsor megoldására kapott 20+100 perc elegendő volt.
A hivatalos megoldások
A középszintű földrajzérettségi feladatsorát és a megoldást itt találjátok
Az emelt szintű földrajzérettségi feladatsora és a megoldás
17:33A középszintű földrajzérettségi második részének feladatsora
17:27Tanári vélemény a középszintű feladatsorról
„Korrekt, a hagyományoknak megfelelő feladatsort kaptak a középszinten érettségizők földrajzból” – mondta az eduline-nak Dóka Dezső Kálmán, a gödöllői Premontrei Szent Norbert Gimnázium földrajz-német szakos tanára, aki szerint az első, topográfiai feladatsort mindennapi háttértudással is meg lehetett oldani, egyik vaktérképpel sem gyűlhetett meg a diákok baja.
A szaktanár szerint a középszintű feladatsor második részéhez jól lehetett használni a középiskolai atlaszt, amely a holdfázisokról, valamint az Ausztria, Románia és Szlovákia iparáról, társadalmáról szóló feladathoz is segítséget nyújtott. Dóka Dezső Kálmán szerint egyedül a 6. feladat vezethette félre a diákok egy részét. Ebben a feladatban egy diagram alapján kellett megnevezni a földrajzi övezetet, majd jellemezni természetes növényzetét és a folyók vízjárását – a száraz és csapadékos napok számát azonban nem éves lebontásban adták meg a feladatsor összeállítói. „Az első feladatsor megoldására húsz, a másodikra száz percet kaptak a vizsgázók, ennyi idő elegendő is volt” – tette hozzá.
17:00
A középszintű földrajzérettségi első részének feladatsora
16:00Véget ért a középszintű írásbeli
Egy óra múlva jövünk a feladatsorral.
15:00Az első infók a középszintű írásbeliről
A csernobili atomerőműről, pénzváltókról, az afrikai mezőgazdaságról, Ausztria, Szlovákia és Románia iparáról, társadalmáról, földrajzi övezetekről és a holdfázisokról is kaptak kérdéseket a földrajzból érettségizők.
14:20Milyen témakörök kerültek elő tavaly és tavalyelőtt?
A külkereskedelmi mérlegről, duzzasztógátakról, a földrajzi fokhálózatról, egyes gazdasági szektorok szerepéről, európai és amerikai országok iparáról, folyók jellemzőiről és energiabiztonságról szóló kérdéseket is kaptak a diákok a 2011-es és 2012-es tavaszi középszintű földrajzérettségin.
13:30Milyen az emelt szintű földrajzérettségi?
Az emelt szintű földrajzérettségi 240 perces, két feladatsorból áll. A vizsgán csaknem azonos arányban jelennek meg a természetföldrajzi és a társadalomföldrajzi kérdések. Itt a földrajzi-környezeti ismeretanyag 50, a topográfiai ismeretek 20, a gyakorlati jellegű feladatok 30 százalékot tesznek ki.
13:00Ilyen a középszintű vizsga
A vizsga középszinten 120 percig tart, a diákoknak két feladatsort kell megoldaniuk 20, illetve 100 perc alatt. A feladatok 45 százaléka földrajzi-környezeti tudásra épít, 15 százalékuk a topográfiai ismereteket ellenőrzi, míg a teszt 40 százaléka gyakorlati jellegű kérdésekből áll.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
