Földrajzérettségi: minden információ a feladatsorról

Szerda délután a földrajz kerül sorra: középszinten 17 654-en, emelt szinten 451-en érettségiznek. Az eduline-on minden információt megtaláltok a kérdésekről, diákokat és tanárokat kérdezünk az írásbeliről. Nem hivatalos megoldást nem teszünk közzé, a feladatsort azonban 17 órakor megjelentetjük.

  • Eduline

"Voltak meglepetésfeladatok"

"Körülbelül ugyanolyan nehézségi szintű feladatsort kaptak a földrajzból középszinten érettségizők, mint tavaly, bár volt néhány meglepetésfeladat, ilyen volt például a domborzatábrázolással kapcsolatos kérdés. Ez a témakör a 9. évfolyamos tananyag része, és nem annyira hangsúlyos" - mondta az eduline-nak Bíró Gábor, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium szaktanára, aki szerint a feladatok többsége nem okozhatott problémát a diákoknak, bizonyos témák - például a településtípusok, az árfolyamváltozás, az éghajlati övek - minden évben előkerülnek a középszintű érettségin.

Bíró Gábor szerint a középszintű feladatsorban vegyesen szerepeltek természet- és gazdaságföldrajzi kérdések, "a diákok többsége ez utóbbit szereti jobban, míg például a földtörténet a legnehezebb témakörök közé tartozik". A szaktanár szerint a feladatsor megoldására kapott 20+100 perc elegendő volt.

A hivatalos megoldások

A középszintű földrajzérettségi feladatsorát és a megoldást itt találjátok

Az emelt szintű földrajzérettségi feladatsora és a megoldás

17:33A középszintű földrajzérettségi második részének feladatsora

17:27Tanári vélemény a középszintű feladatsorról

„Korrekt, a hagyományoknak megfelelő feladatsort kaptak a középszinten érettségizők földrajzból” – mondta az eduline-nak Dóka Dezső Kálmán, a gödöllői Premontrei Szent Norbert Gimnázium földrajz-német szakos tanára, aki szerint az első, topográfiai feladatsort mindennapi háttértudással is meg lehetett oldani, egyik vaktérképpel sem gyűlhetett meg a diákok baja.

A szaktanár szerint a középszintű feladatsor második részéhez jól lehetett használni a középiskolai atlaszt, amely a holdfázisokról, valamint az Ausztria, Románia és Szlovákia iparáról, társadalmáról szóló feladathoz is segítséget nyújtott. Dóka Dezső Kálmán szerint egyedül a 6. feladat vezethette félre a diákok egy részét. Ebben a feladatban egy diagram alapján kellett megnevezni a földrajzi övezetet, majd jellemezni természetes növényzetét és a folyók vízjárását – a száraz és csapadékos napok számát azonban nem éves lebontásban adták meg a feladatsor összeállítói. „Az első feladatsor megoldására húsz, a másodikra száz percet kaptak a vizsgázók, ennyi idő elegendő is volt” – tette hozzá.

17:00

A középszintű földrajzérettségi első részének feladatsora

16:00Véget ért a középszintű írásbeli

Egy óra múlva jövünk a feladatsorral.

15:00Az első infók a középszintű írásbeliről

A csernobili atomerőműről, pénzváltókról, az afrikai mezőgazdaságról, Ausztria, Szlovákia és Románia iparáról, társadalmáról, földrajzi övezetekről és a holdfázisokról is kaptak kérdéseket a földrajzból érettségizők.

14:20Milyen témakörök kerültek elő tavaly és tavalyelőtt?

A külkereskedelmi mérlegről, duzzasztógátakról, a földrajzi fokhálózatról, egyes gazdasági szektorok szerepéről, európai és amerikai országok iparáról, folyók jellemzőiről és energiabiztonságról szóló kérdéseket is kaptak a diákok a 2011-es és 2012-es tavaszi középszintű földrajzérettségin.

13:30Milyen az emelt szintű földrajzérettségi?

Az emelt szintű földrajzérettségi 240 perces, két feladatsorból áll. A vizsgán csaknem azonos arányban jelennek meg a természetföldrajzi és a társadalomföldrajzi kérdések. Itt a földrajzi-környezeti ismeretanyag 50, a topográfiai ismeretek 20, a gyakorlati jellegű feladatok 30 százalékot tesznek ki.

13:00Ilyen a középszintű vizsga

A vizsga középszinten 120 percig tart, a diákoknak két feladatsort kell megoldaniuk 20, illetve 100 perc alatt. A feladatok 45 százaléka földrajzi-környezeti tudásra épít, 15 százalékuk a topográfiai ismereteket ellenőrzi, míg a teszt 40 százaléka gyakorlati jellegű kérdésekből áll.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.