Szerda délután a földrajz kerül sorra: középszinten 17 654-en, emelt szinten 451-en érettségiznek. Az eduline-on minden információt megtaláltok a kérdésekről, diákokat és tanárokat kérdezünk az írásbeliről. Nem hivatalos megoldást nem teszünk közzé, a feladatsort azonban 17 órakor megjelentetjük.
"Voltak meglepetésfeladatok"
"Körülbelül ugyanolyan nehézségi szintű feladatsort kaptak a földrajzból középszinten érettségizők, mint tavaly, bár volt néhány meglepetésfeladat, ilyen volt például a domborzatábrázolással kapcsolatos kérdés. Ez a témakör a 9. évfolyamos tananyag része, és nem annyira hangsúlyos" - mondta az eduline-nak Bíró Gábor, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium szaktanára, aki szerint a feladatok többsége nem okozhatott problémát a diákoknak, bizonyos témák - például a településtípusok, az árfolyamváltozás, az éghajlati övek - minden évben előkerülnek a középszintű érettségin.
Bíró Gábor szerint a középszintű feladatsorban vegyesen szerepeltek természet- és gazdaságföldrajzi kérdések, "a diákok többsége ez utóbbit szereti jobban, míg például a földtörténet a legnehezebb témakörök közé tartozik". A szaktanár szerint a feladatsor megoldására kapott 20+100 perc elegendő volt.
A hivatalos megoldások
A középszintű földrajzérettségi feladatsorát és a megoldást itt találjátok
Az emelt szintű földrajzérettségi feladatsora és a megoldás
17:33A középszintű földrajzérettségi második részének feladatsora
17:27Tanári vélemény a középszintű feladatsorról
„Korrekt, a hagyományoknak megfelelő feladatsort kaptak a középszinten érettségizők földrajzból” – mondta az eduline-nak Dóka Dezső Kálmán, a gödöllői Premontrei Szent Norbert Gimnázium földrajz-német szakos tanára, aki szerint az első, topográfiai feladatsort mindennapi háttértudással is meg lehetett oldani, egyik vaktérképpel sem gyűlhetett meg a diákok baja.
A szaktanár szerint a középszintű feladatsor második részéhez jól lehetett használni a középiskolai atlaszt, amely a holdfázisokról, valamint az Ausztria, Románia és Szlovákia iparáról, társadalmáról szóló feladathoz is segítséget nyújtott. Dóka Dezső Kálmán szerint egyedül a 6. feladat vezethette félre a diákok egy részét. Ebben a feladatban egy diagram alapján kellett megnevezni a földrajzi övezetet, majd jellemezni természetes növényzetét és a folyók vízjárását – a száraz és csapadékos napok számát azonban nem éves lebontásban adták meg a feladatsor összeállítói. „Az első feladatsor megoldására húsz, a másodikra száz percet kaptak a vizsgázók, ennyi idő elegendő is volt” – tette hozzá.
17:00
A középszintű földrajzérettségi első részének feladatsora
16:00Véget ért a középszintű írásbeli
Egy óra múlva jövünk a feladatsorral.
15:00Az első infók a középszintű írásbeliről
A csernobili atomerőműről, pénzváltókról, az afrikai mezőgazdaságról, Ausztria, Szlovákia és Románia iparáról, társadalmáról, földrajzi övezetekről és a holdfázisokról is kaptak kérdéseket a földrajzból érettségizők.
14:20Milyen témakörök kerültek elő tavaly és tavalyelőtt?
A külkereskedelmi mérlegről, duzzasztógátakról, a földrajzi fokhálózatról, egyes gazdasági szektorok szerepéről, európai és amerikai országok iparáról, folyók jellemzőiről és energiabiztonságról szóló kérdéseket is kaptak a diákok a 2011-es és 2012-es tavaszi középszintű földrajzérettségin.
13:30Milyen az emelt szintű földrajzérettségi?
Az emelt szintű földrajzérettségi 240 perces, két feladatsorból áll. A vizsgán csaknem azonos arányban jelennek meg a természetföldrajzi és a társadalomföldrajzi kérdések. Itt a földrajzi-környezeti ismeretanyag 50, a topográfiai ismeretek 20, a gyakorlati jellegű feladatok 30 százalékot tesznek ki.
13:00Ilyen a középszintű vizsga
A vizsga középszinten 120 percig tart, a diákoknak két feladatsort kell megoldaniuk 20, illetve 100 perc alatt. A feladatok 45 százaléka földrajzi-környezeti tudásra épít, 15 százalékuk a topográfiai ismereteket ellenőrzi, míg a teszt 40 százaléka gyakorlati jellegű kérdésekből áll.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
