Ilyen lesz a mai földrajzérettségi: témák, feladatok és pontozás

Milyen feladatok leszenek a középszintű földrajzérettségin? Hány részből áll a feladatsor, és mennyi időtök lesz a megoldásra? Most minden kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
pixabay.com

Hány percetek lesz az írásbelire?

Az írásbeli vizsgán egy központi feladatsort kell megoldanotok. Az I. részre 20 percet, a II. részre pedig 100 percet kaptok majd. A feladatlapon belül a rendelkezésére álló időt tetszésetek szerint oszthatjátok meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatjátok.

A dolgozatok összegyűjtésére, illetve kiosztására fordított idő a vizsga időtartamába nem számítható be.

Milyen az első feladatlap?

Először az I. feladatlapot oldjátok majd meg. A vizsgadolgozatokat a 20 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására. Az I. feladatlap megoldásához semmilyen segédeszköz nem használható.

Milyen lesz a második feladatlap?

A II. feladatlaphoz szükséges segédeszközök: középiskolai földrajzi atlasz, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körzőt és vonalzót nektek kell vinnetek. Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb információkra, pl. adatokra, szemelvényekre van szükség, azt a feladatsornak mindig tartalmaznia kell.

Milyen témákra kérdezhetnek rá?

Az írásbeli feladatsor a következő belső arányok szerint épül fel:

  • 45%-ban földrajzi-környezeti ismeretanyag. Ez a részletes érettségi követelményekre épülő zártvégű vagy rövid választ igénylő nyílt végű feladatokban jelenik meg, amelyek a követelményrendszer arányait figyelembe véve különböző témakörökhöz kapcsolódnak.
  • 15%-ban topográfiai ismeretek, amelyek a vizsgakövetelményben felsorolt névanyagra épülnek; a megjelölt földrajzi fogalmak megnevezését és a hozzájuk kapcsolódó tartalmak ismeretét várják el a vizsgázótól.
  • 40%-ban gyakorlati jellegű feladatok (pl. grafikonelemzés, ábraelemzés, számításos feladatok, ábrázolás, mérés a térképen, képfelismerés, forráselemzés).

Milyen lesz a szóbeli vizsga?

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.

Vizsgázónként szükséges segédeszköz a középiskolai földrajzi atlasz. Az egyes feladatokhoz kapcsolódó esetleges mellékletekről, szemelvényekről a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.

Vázlatot készíthettek és azt felhasználhatjátok (amennyiben a feladat ezt megköveteli, a vázlat készítése szükséges is). A tételt önállóan, a szaknyelv használatával kell majd kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indultatok el vagy nyilvánvaló, hogy elakadtatok.

Használhatnak szótárt az angolérettségin a vizsgázók?

Milyen feladatok megoldásához használhattok szótárt a közép- és az emelt szintű idegen nyelvű érettségin? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Angolból fogok érettségit tenni. Igaz, hogy csak az íráskészség részhez lehet elővenni a szótárt? Igaz, mind a közép-, mind az emelt szintű érettségin csak az íráskészséget mérő feladatok megoldásához használhattok nyomtatott szótárt, a többi részhez - olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése - nem.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.