Ilyen lesz a földrajzérettségi szóbeli vizsgája: pontok, feladatok

Hány pontot lehet szerezni az földrajzérettségi szóbeli vizsgáján? Mire érdemes odafigyelni? Az emelt és a középszintű földrajzérettségi szóbelijének szabályairól, pontozásáról olvashattok.

  • Eduline
pixabay.com

Mindkét szóbeli vizsgán (tehát az emelt és a középszintűért) 50 pontot lehet szerezni. A két vizsga között a szintkülönbségen és a tételsorokon túl csupán időbeli különbség van, ugyanis a leírás szerint a középszintű földrajzérettségi szóbeli vizsgájára 15 perce van az érettségizőknek, míg emelt szinten 20 perc.

A következő szempontok, leírások mindkét szint esetében megegyeznek:

Az egyes feladatok megoldására 25-25 pont adható. Az értékelés szempontjai feladatonként a következők mindkét szinten:

  • Tartalmi összetevők 20 pont
  • Logikus felépítés 2 pont
  • A szaknyelv, a térkép- és eszközhasználat 3 pont

Milyen feladatok lesznek a földrajzérettségi szóbeli vizsgáján?

A szóbeli vizsgán egy természetföldrajzi feladatot és egy társadalomföldrajzi feladatot kell kifejteni:

- a tételek első feladata az általános természetföldrajzra vagy a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajzára vonatkozik;

- a tételek második feladata általános társadalomföldrajzi vagy regionális társadalmi-gazdasági földrajzi tartalmakhoz kapcsolódik.

A két feladat között tartalmi és területi átfedés nem lehet (pl. Magyarországra vonatkozó ismeretek csak az egyik feladatban kérdezhetők) - írja az oktatas.hu.

Milyen segédeszközt lehet használni?

Segédeszköz a középiskolai földrajzi atlasz, amit az intézmény biztosít.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat. A 2018-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Itt vannak a 2018-as érettségi tételei földrajzból

Nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal a 2018-as emelt szintű érettségi témaköreit földrajzból. Az Oktatási Hivatal több tantárgyból, köztük földrajzból is nyilvánosságra hozta a 2018-as emelt szintű témaköröket. A témakörök mellett a közép- és az emelt szintű vizsga követelményeihez kapcsolódó topográfiai fogalmakat is megtaláljátok, valamint az egyéb fogalmakat.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.