Ilyen lesz a 2014-es érettségi földrajzból: tematika az emelt szintű vizsgához

Milyen témákból kell felkészülni az emelt szintű szóbeli földrajzérettségire? Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a tematikát.

  • Eduline
Fazekas István

1. feladat: általános természetföldrajz, a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajza 

• Térképi ismeretek, térképi ábrázolás

• A távérzékelés, a műholdfelvételek

• A Nap és a Naprendszer jellemzői, mozgástípusok és következményei

• A Föld gömbhéjas szerkezete, a geoszférák jellemzői és fejlődése

• A földtörténet fő eseményei

• A Föld nagyszerkezeti egységei

• A kőzetlemez-mozgások következményei. A hegységképződés, hegységrendszerek

• A felszínformák jellemzői

• A külső erők felszínformáló tevékenysége

• Kőzetek. Üledékes ásványkincsek. Ércképződés

• A légkör felépítése, a légkörben lejátszódó folyamatok, jelenségek

• A vízburok tagolódása, az óceánok és a szárazföld vizeinek jellemzői

• A karsztosodás

• Talajképződés, főbb talajtípusok

• A földrajzi övezetesség rendszere

• A Európa, Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália szerkezeti felépítése és természetföldrajzi jellemzői

• A Kárpát-medence természetföldrajzi jellemzői

• Magyarország természetföldrajzi adottsági (domborzat, földtörténeti fejlődés, éghajlat, felszíni és felszín alatti vizek, talajtakaró, természetes növénytakaró, ásványkincsek és egyéb természeti erőforrások)

• Magyarország nagytájainak természetföldrajzi jellemzői

2. feladat: általános társadalomföldrajz, regionális társadalmi-gazdasági földrajz

• A Föld népességföldrajzi jellemzői

• A településtípusok, a városok szerkezete, a nagyvárosok élete

• A világgazdaság jellemző folyamatai:

• az integrációk fejlődése,

• eladósodás, adósságválság

• globalizáció

• nemzetközi tőkeáramlás,

• tőzsde, értékpapírok

• a gazdasági szektorok és szerepük átalakulása

• az ipar telepítő tényezői, jelentőségük változása

• A mezőgazdasági termelés típusai

• Az energiahordozók, a világ energiagazdaságának jellemzői

• A közlekedés szerepe napjaink gazdaságában, környezeti hatásai

• Az idegenforgalom szerepe

• A világgazdaság erőterei – centrum és periféria területek.

• A fejlődő világ

• Főbb politikai, gazdasági és pénzügyi nemzetközi szervezetek

• Az Európai Unió

• Észak-Európa, Dél-Európa

• Németország, Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Ausztria, Szlovénia, Románia, Szlovákia, Oroszország

• Afrika, Latin-Amerika és Ausztrália társadalmi-gazdasági, környezeti jellemzői

• DK-Ázsia iparosodott és iparosodó országainak gazdasági fejődése

• Ny-Ázsia (arab országok, Izrael) társadalmi és gazdasági sajátosságai, világgazdasági szerepe

• Japán, Kína, India

• Az Amerikai Egyesült Államok

• A világgazdaságban sajátos szerepet betöltő, egyedi szerepkörű országcsoportok, országok 

• A Kárpát-medence és benne Magyarország társadalomföldrajzi jellemzői

• Hazánk népesség- és településföldrajzi sajátosságai

• A rendszerváltozás hatása Magyarország társadalmi-gazdasági életére

• A társadalmi-gazdasági fejlettség területi különbségei hazánkban, a nagyrégiók eltérő

társadalmi-gazdasági jellemzői és fejlettsége

• Magyarország nagytájainak társadalmi-gazdasági, környezeti sajátosságai

• Magyarország gazdasági ágazatainak jellemzői, a közlekedés és a kereskedelem sajátosságai

• Globális társadalmi-gazdasági és környezeti problémák: élelmezési válság, vízellátás,

energiaválság, a gazdaság okozta környezeti problémák, az egyes geoszférák szennyeződéséből

adódó környezeti problémák 

• Az egyes földrajzi övezetek, övek sajátos környezeti problémái
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna