Ilyen lesz a 2014-es érettségi földrajzból: tematika az emelt szintű vizsgához

Milyen témákból kell felkészülni az emelt szintű szóbeli földrajzérettségire? Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a tematikát.

  • Eduline
Fazekas István

1. feladat: általános természetföldrajz, a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajza  • Térképi ismeretek, térképi ábrázolás

• A távérzékelés, a műholdfelvételek

• A Nap és a Naprendszer jellemzői, mozgástípusok és következményei

• A Föld gömbhéjas szerkezete, a geoszférák jellemzői és fejlődése

• A földtörténet fő eseményei

• A Föld nagyszerkezeti egységei

• A kőzetlemez-mozgások következményei. A hegységképződés, hegységrendszerek

• A felszínformák jellemzői

• A külső erők felszínformáló tevékenysége

• Kőzetek. Üledékes ásványkincsek. Ércképződés

• A légkör felépítése, a légkörben lejátszódó folyamatok, jelenségek

• A vízburok tagolódása, az óceánok és a szárazföld vizeinek jellemzői

• A karsztosodás

• Talajképződés, főbb talajtípusok

• A földrajzi övezetesség rendszere

• A Európa, Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália szerkezeti felépítése és természetföldrajzi jellemzői

• A Kárpát-medence természetföldrajzi jellemzői

• Magyarország természetföldrajzi adottsági (domborzat, földtörténeti fejlődés, éghajlat, felszíni és felszín alatti vizek, talajtakaró, természetes növénytakaró, ásványkincsek és egyéb természeti erőforrások)

• Magyarország nagytájainak természetföldrajzi jellemzői

2. feladat: általános társadalomföldrajz, regionális társadalmi-gazdasági földrajz • A Föld népességföldrajzi jellemzői

• A településtípusok, a városok szerkezete, a nagyvárosok élete

• A világgazdaság jellemző folyamatai:

• az integrációk fejlődése,

• eladósodás, adósságválság

• globalizáció

• nemzetközi tőkeáramlás,

• tőzsde, értékpapírok

• a gazdasági szektorok és szerepük átalakulása

• az ipar telepítő tényezői, jelentőségük változása

• A mezőgazdasági termelés típusai

• Az energiahordozók, a világ energiagazdaságának jellemzői

• A közlekedés szerepe napjaink gazdaságában, környezeti hatásai

• Az idegenforgalom szerepe

• A világgazdaság erőterei – centrum és periféria területek.

• A fejlődő világ

• Főbb politikai, gazdasági és pénzügyi nemzetközi szervezetek

• Az Európai Unió

• Észak-Európa, Dél-Európa

• Németország, Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Ausztria, Szlovénia, Románia, Szlovákia, Oroszország

• Afrika, Latin-Amerika és Ausztrália társadalmi-gazdasági, környezeti jellemzői

• DK-Ázsia iparosodott és iparosodó országainak gazdasági fejődése

• Ny-Ázsia (arab országok, Izrael) társadalmi és gazdasági sajátosságai, világgazdasági szerepe

• Japán, Kína, India

• Az Amerikai Egyesült Államok

• A világgazdaságban sajátos szerepet betöltő, egyedi szerepkörű országcsoportok, országok 

• A Kárpát-medence és benne Magyarország társadalomföldrajzi jellemzői

• Hazánk népesség- és településföldrajzi sajátosságai

• A rendszerváltozás hatása Magyarország társadalmi-gazdasági életére

• A társadalmi-gazdasági fejlettség területi különbségei hazánkban, a nagyrégiók eltérő

társadalmi-gazdasági jellemzői és fejlettsége

• Magyarország nagytájainak társadalmi-gazdasági, környezeti sajátosságai

• Magyarország gazdasági ágazatainak jellemzői, a közlekedés és a kereskedelem sajátosságai

• Globális társadalmi-gazdasági és környezeti problémák: élelmezési válság, vízellátás,

energiaválság, a gazdaság okozta környezeti problémák, az egyes geoszférák szennyeződéséből

adódó környezeti problémák 

• Az egyes földrajzi övezetek, övek sajátos környezeti problémái

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.