Ilyen lesz a 2015-ös földrajzérettségi: emelt szintű szóbeli tételek

Több tantárgy emelt szintű szóbeli érettségi témaköreit nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal - íme, a 2015-ös tételek földrajzból.

  • Eduline

1. feladat — Általános természetföldrajz, a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajza

  • Térképi ismeretek, térképi ábrázolás
  • A távérzékelés, a műholdfelvételek
  • A Nap és a Naprendszer jellemzői, mozgástípusok és következményei
  • A Föld gömbhéjas szerkezete, a geoszférák jellemzői és fejlődése
  • A földtörténet fő eseményei
  • A Föld nagyszerkezeti egységei
  • A kőzetlemez-mozgások következményei. A hegységképződés, hegységrendszerek
  • A felszínformák jellemzői
  • A külső erők felszínformáló tevékenysége
  • Kőzetek. Üledékes ásványkincsek. Ércképződés
  • A légkör felépítése, a légkörben lejátszódó folyamatok, jelenségek
  • A vízburok tagolódása, az óceánok és a szárazföld vizeinek jellemzői
  • A karsztosodás
  • Talajképződés, főbb talajtípusok
  • A földrajzi övezetesség rendszere
  • Európa, Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália szerkezeti felépítése és természetföldrajzi jellemzői
  • A Kárpát-medence természetföldrajzi jellemzői
  • Magyarország természetföldrajzi adottsági (domborzat, földtörténeti fejlődés, éghajlat, felszíni és felszín alatti vizek, talajtakaró, természetes növénytakaró, ásványkincsek és egyéb természeti erőforrások)
  • Magyarország nagytájainak természetföldrajzi jellemzői

2. feladat — Általános társadalomföldrajz, regionális társadalmi-gazdasági földrajz

  • A Föld népességföldrajzi jellemzői
  • A településtípusok, a városok szerkezete, a nagyvárosok élete
  • A világgazdaság jellemző folyamatai:
    • az integrációk fejlődése
    • eladósodás, adósságválság
    • globalizáció
    • nemzetközi tőkeáramlás
    • tőzsde, értékpapírok
    • a gazdasági szektorok és szerepük átalakulása
    • az ipar telepítő tényezői, jelentőségük változása
  • A mezőgazdasági termelés típusai
  • Az energiahordozók, a világ energiagazdaságának jellemzői
  • A közlekedés szerepe napjaink gazdaságában, környezeti hatásai
  • Az idegenforgalom szerepe
  • A világgazdaság erőterei – centrum és periféria területek
  • A fejlődő világ
  • Főbb politikai, gazdasági és pénzügyi nemzetközi szervezetek
  • Az Európai Unió
  • Észak-Európa, Dél-Európa
  • Németország, Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Ausztria, Szlovénia, Románia,
  • Szlovákia, Oroszország
  • Afrika, Latin-Amerika és Ausztrália társadalmi-gazdasági, környezeti jellemzői
  • DK-Ázsia iparosodott és iparosodó országainak gazdasági fejődése
  • Ny-Ázsia (arab országok, Izrael) társadalmi és gazdasági sajátosságai, világgazdasági szerepe
  • Japán, Kína, India
  • Az Amerikai Egyesült Államok
  • A világgazdaságban sajátos szerepet betöltő, egyedi szerepkörű országcsoportok, országok
  • A Kárpát-medence és benne Magyarország társadalomföldrajzi jellemzői
  • Hazánk népesség- és településföldrajzi sajátosságai
  • A rendszerváltozás hatása Magyarország társadalmi-gazdasági életére
  • A társadalmi-gazdasági fejlettség területi különbségei hazánkban, a nagyrégiók eltérő társadalmi-gazdasági jellemzői és fejlettsége
  • Magyarország nagytájainak társadalmi-gazdasági, környezeti sajátosságai
  • Magyarország gazdasági ágazatainak jellemzői, a közlekedés és a kereskedelem sajátosságai
  • Globális társadalmi-gazdasági és környezeti problémák: élelmezési válság, vízellátás, energiaválság, a gazdaság okozta környezeti problémák, az egyes geoszférák szennyeződéséből adódó környezeti problémák
  • Az egyes földrajzi övezetek, övek sajátos környezeti problémái

A tételcímeket az Oktatási Hivatal oldalán is megtaláljátok, a topográfiai fogalmakról pedig itt olvashattok. A magyarérettségi tételeit itt, a töriérettségi tételeket pedig itt nézhetitek meg. Az emelt szintű szóbeli matekérettségi tételeit itt találjátok, az emelt szintű szóbeli biológiaérettségiről pedig itt olvashattok. A 2015-ös érettségiről szóló legfrissebb cikkeinket pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.