Rengeteg változás jön az érettségin - fizikából is sok minden más lesz

A magyar-, a töri-, a matek-, az idegen nyelvi és a biológiaérettségi mellett a fizikaérettségi szabályai is változnak 2017-től. Összefoglaltuk a legfontosabb módosításokat.

  • Eduline

Új témák is lesznek az érettségin

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) tájékoztatója szerint a követelményrendszerbe bekerült néhány hagyományos, eddig az érettségi vizsgakövetelményekben nem szereplő téma (például a hidrosztatika vagy a változó forgómozgás). Az optika pedig önálló témakör lesz 2017-től.

Számológépet vinni kell

2017-től a szóbeli vizsgán is a diákoknak kell magukkal vinniük a szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet.

Több dolgot tudtok majd a feladatokról

"A nyilvánosságra hozandó információk közé bekerül a középszintű szóbeli vizsgán elvégzendő vagy ismertetendő kísérletek és egyszerű mérések listája, továbbá az emelt szintű szóbeli vizsgára vonatkozóan a mérési feladatok elvégzésének elvárt időtartama" - olvasható az OFI oldalán.

Rossz hír az érettségizőknek: 2017-től több feladat lesz a magyarérettséginHozzáteszik azt is, hogy a közép- és emelt szinten szóbeli vizsgákat szervező intézmények legalább 60 nappal a vizsgák kezdőnapját megelőzően honlapjukon közzéteszik a kísérleti elrendezésekben, illetve a mérési feladatokban használt eszközök részletes listáját és fényképeit.

Változnak az arányok

A vizsgaleírásban szereplő tartalmi arányok mindkét szinten, az írásbelin és szóbelin is változnak:

A mechanika témakör részaránya 25%-ról 30%-ra módosul, a hőtan témakör részaránya 20%-ról 15%-ra módosul, az elektromágnesség témakör részaránya 25%-ról 20%-ra módosul, önálló témakörként jelenik meg az optika 10%-os részaránnyal, az atomfizika, magfizika témakör részaránya 20%-ról 15%-ra módosul, a gravitáció, csillagászat témakör részaránya nem változik.

Ilyen lesz a középszintű írásbeli

"A nyílt végű kérdések numerikus eljárások alkalmazását vagy rövid szöveges kifejtést egyaránt igényelhetnek. Ezek közül egy számításos feladat, gyakorlati alkalmazásokkal kapcsolatos egyszerű problémamegoldás. A második, rövid szöveges választ és egyszerű számítást egyaránt igénylő feladat, melynek megoldásához a feladatlapon megadott hétköznapi élet jelenségeihez kötődő rövid forrás, és a forráshoz kapcsolódó kérdések nyújtanak segítséget. A két választható feladat közül (3. és 4. feladat, jelenségértelmezés vagy méréselemzés) a vizsgázónak választása szerint egyet kell megoldania" - közölte az OFI.

Nagy változások lesznek 2017-től a töriérettségin: ilyenek az új feladatsorok

Ilyen lesz a középszintű szóbeli

A tételek legalább kétharmadának tartalmaznia kell ténylegesen kivitelezendő kísérletet vagy egyszerű mérést. Az Oktatási Hivatal minden évben nyilvánosságra hoz egy 40 kísérletet, illetve egyszerű mérést tartalmazó listát, amelyben az egyes témakörökhöz tartozó kísérletek, mérések száma megfelel a vizsgaleírásban a tételsorra előírt tartalmi arányoknak. A szóbeli tételsor összeállításakor a tételsorban szereplő elvégzendő vagy ismertetendő kísérletek, illetve egyszerű mérések legalább 80%-át az Oktatási Hivatal által nyilvánosságra hozott kísérletlistából kell kiválasztani" - írja az OFI.

Ilyen az emelt szintű írásbeli

A tájékoztató felhívja a figyelmet arra, hogy "a vizsgázónak a választott témát az esetlegesen megadott forrásokra támaszkodva az utasítások és irányító szempontok alapján, a feladat kitűzésében meghatározott terjedelemben kell kifejtenie összefüggő szöveg formájában", ha a válasz a 100 szó terjedelmet nem haladja meg, a kifejtés módjának értékelésére nem kaphattok pontot.

Hivatalos: így változik jövőre a matekérettségi, itt vannak az új feladatok

Változik a szóbeli értékelése

Az emelt szintű szóbeli vizsgarész értékelésében az egyes összetevőkre adható 45 pont felosztása az eddigi 8-10 pontról 4-10 pontra módosul, és új előírásként jelenik meg az, hogy az az A) feladatra adott pontszám nem lehet több 25 pontnál.

Mintafeladatokat itt találtok.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.