Öt hónapotok van a 2017-es tavaszi érettségi vizsgákig - hogy könnyebb legyen a felkészülés, külön cikksorozatban mutatjuk meg nektek a szóbeli mintatételeket. 7. rész: fizika.
A fizikaérettségi is változik 2017-től: a követelményrendszerbe bekerült néhány új téma, például a hidrosztatika vagy a változó forgómozgás, az optika pedig önálló témakör lesz 2017-től.
A vizsgaleírásban szereplő tartalmi arányok mindkét szinten, az írásbelin és szóbelin is változnak: a mechanika témakör részaránya 25%-ról 30%-ra módosul, a hőtan témakör részaránya 20%-ról 15%-ra módosul, az elektromágnesség témakör részaránya 25%-ról 20%-ra módosul, önálló témakörként jelenik meg az optika 10%-os részaránnyal, az atomfizika, magfizika témakör részaránya 20%-ról 15%-ra módosul, a gravitáció, csillagászat témakör részaránya nem változik.
A fizikaérettségit érintő változásokról szóló összefoglalónkat - a további részletekkel - itt találjátok.
Az Oktatási Hivatal oldalán nyilvánosságra hozták a szóbeli mintatételeket: a középszintűeket itt találjátok, az emelt szintű mintatételeket pedig itt.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
