Ilyen lesz a 2017-es érettségi fizikából: itt vannak az újfajta tételek

Öt hónapotok van a 2017-es tavaszi érettségi vizsgákig - hogy könnyebb legyen a felkészülés, külön cikksorozatban mutatjuk meg nektek a szóbeli mintatételeket. 7. rész: fizika.

  • Eduline

A fizikaérettségi is változik 2017-től: a követelményrendszerbe bekerült néhány új téma, például a hidrosztatika vagy a változó forgómozgás, az optika pedig önálló témakör lesz 2017-től.

A vizsgaleírásban szereplő tartalmi arányok mindkét szinten, az írásbelin és szóbelin is változnak: a mechanika témakör részaránya 25%-ról 30%-ra módosul, a hőtan témakör részaránya 20%-ról 15%-ra módosul, az elektromágnesség témakör részaránya 25%-ról 20%-ra módosul, önálló témakörként jelenik meg az optika 10%-os részaránnyal, az atomfizika, magfizika témakör részaránya 20%-ról 15%-ra módosul, a gravitáció, csillagászat témakör részaránya nem változik.

A fizikaérettségit érintő változásokról szóló összefoglalónkat - a további részletekkel - itt találjátok.

Az Oktatási Hivatal oldalán nyilvánosságra hozták a szóbeli mintatételeket: a középszintűeket itt találjátok, az emelt szintű mintatételeket pedig itt.

Rossz hír az érettségizőknek: 2017-től több feladat lesz a magyarérettségin
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.