Emelőrúdról, londoni felhőkarcolóról, Stockholmi repülőútról, hőtanról és a nukleáris kölcsönhatásról is kaptak feladatot a középszintű fizikaérettségin a diákok - tudta meg az eduline.
Emelőrúdról, londoni felhőkarcolóról, Stockholmi repülőútról, hőtanról és a nukleáris kölcsönhatásról is kaptak feladatot a középszintű fizikaérettségin a diákok - tudta meg az eduline.
A folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok.
A középszintű fizikaérettségi 120 perces, a diákok összesen 90 pontot szerezhetnek. Az első rész egy feleletválasztós kérdéssor, amelyért legfeljebb 40 pontot kaphatnak a vizsgázók, a második, összetett feladatokat tartalmazó rész pedig 50 pontos.
A két részt egyszerre kapják meg a diákok. Az első részben 20 kérdés lesz, nagyjából 25-25 százalékban mechanika és elektromágnesesség, 20-20 százalékban hőtan, illetve atom- és magfizika, 10 százalékban gravitáció és csillagászat. A második rész négy hosszú feladatot tartalmaz, ebből hármat kell megoldani, a két utolsó közül ugyanis lehet választani.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Nem a jogi vagy az orvosi képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat 2025-ben. 480 feletti pontokat olyan levelező szakokon hirdettek, ahova főleg 27 év felettiek jelentkeztek vagy csak egy-egy diákot vettek fel.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Egyetlen „igennel” adott egyértelmű választ Magyar Péter arra a kérdésre, várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Az oktatási miniszter szerint az előző kormányban az oktatás egy mostohagyerek volt, melyet „egy hozzá nem értő nyugdíjas rendőr” és „egy állami pénzeket kampánycélokra osztogató, korrupt gyógyszerész” irányított.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
