Ők a 2014-es felvételi igazi rekorderei: a legidősebb és a leggyorsabb jelentkező

Több mint 106 ezren jelentkeztek az idei felvételire, 69 ezren valamilyen alapképzést választottak. Volt, aki nyolc perc alatt töltötte ki és adta le az elektronikus jelentkezési lapot, másnak két hónapra volt szüksége a döntéshez. Íme, a felvételi rekorderei.

  • Eduline

Folyamatosan frissülő tudósításunkat a ponthatárhúzásról itt találjátok.

Itt van az összes felvételi ponthatár!

A leggyorsabb jelentkezők

A leglelkesebb jelentkező már az e-felvételi felületének megnyitása után regisztrált, az első véglegesített jelentkezést december 22-én aták le, méghozzá hajnali 1 óra 35 perckor.

Mégsem ő bizonyult a leggyorsabb jelentkezőnek, hanem az, aki 8 perc alatt végzett az űrlapok kitöltésével - míg a leglassabb felvételizőnek ötvenhat napra volt szüksége az e-űrlap véglegesítéséhez. Többen voltak, akik az utolsó pillanatig vártak, és csak pár perccel a jelentkezési határidő lejárta előtt regisztráltak.

Shutterstock

A legidősebbek

1939-ben született, tehát 75 éves az idei felvételi legidősebb jelentkezője (2013-ban is 75 éves, 2010-ben pedig 76 éves volt a legidősebb felvételiző). Utóbbi gyógypedagógia szakon szeretett volna továbbtanulni, de volt már 71 éves jelentkező, aki a jogászképzést célozta meg, más nyugdíjasok pedig fizika, illetve villamosmérnök szakra szerettek volna bekerülni.

A népszerűségi lista két végén

Gazdálkodási és menedzsment alapszakra az idén 7 ezernél is többen jelentkeztek, a tíz legnépszerűbb szakra - amelyek között ott van a gépészmérnöki, a turizmus-vendéglátás és a mérnökinformatikus is - összesen 47 ezer jelentkezés futott be. Felvételi 2014: ez a tíz legnépszerűbb alapszak, nehéz lesz bejutni.

Az alapképzések közül a plasztikai ábrázolásra jelentkeztek a legkevesebben, mindössze öten - ezt a képzést az országban csak az egri Eszterházy Károly Főiskola indítja. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem üvegtervezés szakára nyolcan, a Pécsi Tudományegyetem romológia szakára tizenheten felvételiznek. Felvételi: lesznek olyan szakok, amelyeket nem indítanak az egyetemek?

Ponthatárhúzás az eduline-nal
Az eduline-on egész nap követhetitek az eseményeket, beszámolunk a ponthatárokról, tudósítunk a budapesti Pont Ott Partiról, de azt is megnézzük, hogyan várják a felvételi döntést Pécsett, Debrecenben és Szolnokon!

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.