Felvételi pontszámítás: hány pontot érnek a középiskolai eredmények?

Hány pontot érnek az egyetemi-főiskolai felvételin a középiskolai érdemjegyek? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
MTI / Czeglédi Zsolt

Jövőre szeretnék egyetemre jelentkezni. A középiskolai jegyeim pedig nagyon jók – ezekért hány pontot kapok, ha alapszakra jelentkezem?

A középiskolai érdemjegyek alapján maximum 100 pontot kaphatnak az alap- és osztatlan szakra, felsőoktatási szakképzésre jelentkezők.

Az öt fő tantárgyból szerzett − utolsó két év végi − érdemjegyeket kell összeadni, majd megduplázniuk. A magyar nyelv és irodalom (a két érdemegy átlagával kell számolni), a matematika, a történelem, egy (legalább két évig tanult) idegen nyelv vagy nemzetiségi nyelv és irodalom mellett egy, legalább két évig tanult természettudományos tantárgy eredménye is számít.

Akkor sem kell csüggedni, ha a középiskolai jegyeitek nem elég jók, az idei keresztféléves és a 2019-es „sima” felvételin is lehet „duplázni”, vagyis az alap- és osztalan szakokon kétféleképpen lehet kalkulálni a pontokkal.

Végzős középiskolások, figyelem! Ezt már most tudni lehet a 2019-es felvételiről

Másfél hónap múlva kezdődik a 2019-es egyetemi-főiskolai felvételi, de sok mindent már most lehet tudni: marad például az érettségi pontok duplázása, és azt is közzétették már, milyen szakokhoz kell emelt szintű érettségi.

Vagy össze kell adni a középiskolai érdemjegyek és az érettségi vizsgák átlageredménye alapján kapott tanulmányi pontokat és az érettségi pontokat (ez utóbbi a kiválasztott szakon kötelező vagy választható két érettségi tárgy százalékos eredményének összege, például egy 75 százalékos magyarérettségi és egy 81 százalékos angolérettségi alapján 156 érettségi pontot kaphattok).

A másik számítási mód, hogy megduplázzák az érettségi pontokat. Akármelyik számítási módszert is használjátok, a végeredményhez kell hozzáadni a többletpontokat. A két számítási mód közül mindig azt választják, amely a felvételiző számára előnyösebb.

Az Eduline pontszámító kalkulátorát itt próbálhatjátok ki.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.