Felvételi pontszámítás: hány pontot érnek a középiskolai eredmények?

Hány pontot érnek az egyetemi-főiskolai felvételin a középiskolai érdemjegyek? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
MTI / Czeglédi Zsolt

Jövőre szeretnék egyetemre jelentkezni. A középiskolai jegyeim pedig nagyon jók – ezekért hány pontot kapok, ha alapszakra jelentkezem?

A középiskolai érdemjegyek alapján maximum 100 pontot kaphatnak az alap- és osztatlan szakra, felsőoktatási szakképzésre jelentkezők.

Az öt fő tantárgyból szerzett − utolsó két év végi − érdemjegyeket kell összeadni, majd megduplázniuk. A magyar nyelv és irodalom (a két érdemegy átlagával kell számolni), a matematika, a történelem, egy (legalább két évig tanult) idegen nyelv vagy nemzetiségi nyelv és irodalom mellett egy, legalább két évig tanult természettudományos tantárgy eredménye is számít.

Akkor sem kell csüggedni, ha a középiskolai jegyeitek nem elég jók, az idei keresztféléves és a 2019-es „sima” felvételin is lehet „duplázni”, vagyis az alap- és osztalan szakokon kétféleképpen lehet kalkulálni a pontokkal.

Végzős középiskolások, figyelem! Ezt már most tudni lehet a 2019-es felvételiről

Másfél hónap múlva kezdődik a 2019-es egyetemi-főiskolai felvételi, de sok mindent már most lehet tudni: marad például az érettségi pontok duplázása, és azt is közzétették már, milyen szakokhoz kell emelt szintű érettségi.

Vagy össze kell adni a középiskolai érdemjegyek és az érettségi vizsgák átlageredménye alapján kapott tanulmányi pontokat és az érettségi pontokat (ez utóbbi a kiválasztott szakon kötelező vagy választható két érettségi tárgy százalékos eredményének összege, például egy 75 százalékos magyarérettségi és egy 81 százalékos angolérettségi alapján 156 érettségi pontot kaphattok).

A másik számítási mód, hogy megduplázzák az érettségi pontokat. Akármelyik számítási módszert is használjátok, a végeredményhez kell hozzáadni a többletpontokat. A két számítási mód közül mindig azt választják, amely a felvételiző számára előnyösebb.

Az Eduline pontszámító kalkulátorát itt próbálhatjátok ki.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.