Ilyenek a pontszámítási szabályok a 2018-as felvételin: tanulmányi pontszám

Hogyan számolhatják ki tanulmányi pontszámukat a 2018-ban felvételizők? Ez az a bizonyos "első 200 pont" a maximális 500 pontból. Mutatjuk.

  • Eduline
pixabay

Ha alap- vagy osztatlan szakra, esetleg felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, maximum 500 pontot szerezhettek. Maximum 200 pontot érnek a tanulmányi eredményeitek (ezt a középiskolai év végi jegyekből és az érettségi átlageredményéből számolják ki), legfeljebb 200 pontot ér az adott szakhoz szükséges két érettségi tárgy érettségi eredménye, és maximum 100 többletpontot szerezhettek nyelvvizsgával, emelt szintű érettségivel, versenyeredményekkel, egyéb teljesítménnyel.

Tanulmányi pontok: maximum 200 pont

Az egyik 100 pont: középiskolai érdemjegyek

Az egyetemre vagy főiskolára jelentkezőknek először az öt fő tantárgyból szerzett − utolsó két év végi − érdemjegyeket kell összeadniuk, majd megduplázniuk. A magyar nyelv és irodalom (a két érdemegy átlagával kell számolni), a matematika, a történelem, egy (legalább két évig tanult) idegen nyelv vagy nemzetiségi nyelv és irodalom mellett egy, legalább két évig tanult természettudományos tantárgy eredménye is számít.

Felvételizők, figyelem! Ilyenek lesznek a központi ponthatárok 2018-ban

December 22-én elindult a 2018-as felvételi, negyvenegy alap- és osztatlan szakon pedig ismét előzetes ponthatárokat húztak meg. Gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi tanulmányok, kommunikáció és médiatudomány, általános orvosi - többek között ilyen szakokon állapítottak meg előzetes ponthatárokat.

Természettudományos tárgy a biológia, a földrajz, a kémia, a fizika, a természetismeret és természettudomány. Ha a diáknak a középiskolában nem volt olyan természettudományos tárgya, amelyet legalább két évig tanult, két − legalább egy évig tanult − természettudományos tárgy év végi jegyeivel is számolhat.

Például egy felvételiző magyar nyelvből és irodalomból mind a két évet 5-össel zárta, matematikából 5-öst és 4-est, történelemből 4-est és 3-ast, angol nyelvből két 5-öst, földrajzból pedig két 4-est szerzett. Az érdemjegyek összege 44, ezt kell megszorozni kettővel, így ez alapján 88 pontot kap.

A másik 100 pont: az érettségi átlageredménye

A tanulmányi pontszámhoz kell hozzáadni a négy kötelező és egy szabadon választható tárgy százalékos eredményének átlagát. Természetesen egész számra kerekítve.

Megvan, mikor hozzák nyilvánosságra a 2018-as felvételi ponthatárokat

December 22-én elindult a 2018-as felsőoktatási felvételi, és az is kiderült, mikor húzzák a ponthatárokat. A 2018-as felvételi ponthatárait várhatóan 2018. júlus 25-én hozzák nyilvánosságra - vagyis ekkor derül ki, felvették-e a jelentkezőket valamelyik megjelölt képzésre. A felsőoktatási felvételire idén is csak elektronikusan, az e-felvételi felületén lehet jelentkezni, a határidő 2018.

Például egy felvételiző magyarból 67, matematikából 87 százalékos érettségit szerzett, történelemből 91, angol nyelvből 85, a választott tantárgyból, franciából pedig 78 százalékot szerzett. Az eredmények átlaga 81,6. Ezt egész számra kell kerekíteni, így 82-t kapunk. Vagyis a jelentkező 82 pontot szerzett.

Még ne tegyétek el messzire az érettségi bizonyítványt (ha már van), cikksorozatunk következő részében megmutatjuk, hogyan lehet kiszámolni az érettségi pontszámot, amely szintén maximum 200 pont lehet.

Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018

Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.