Ilyenek a pontszámítási szabályok: hány pontot ér az érettségi?

Hány pontot ér a felvételin az érettségi eredménye? Meg lehet-e duplázni az érettségi pontokat? Itt találjátok a legfontosabb infókat.

  • Eduline
Wikipedia

A felvételi összpontszám 500, ebből 200 pontot szerezhettek a tanulmányi eredményeitekkel. A 200 pont egyik felét a középiskolai osztályzatokból számolják: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy idegen nyelv (vagy ennek hiányában nemzetiségi nyelv és irodalom) és egy természettudományos tantárgy utolsó két év végi jegyeit adják össze, majd szorozzák meg kettővel.

A tanulmányi pontok másik felét az érettségin szerzett jegyekből számolják. A négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlagát kerekítik.

Érettségi pontok - még egyszer

Az érettségin elért eredményért is maximum 200 pontot kaphattok, a pontszámot a képzési területen kötelező vagy kötelezően választható két érettségi tárgy százalékos eredményeiből számolják ki. Ha a kiválasztott szakon több olyan tárgyat is megjelöl az egyetem vagy főiskola, amelyből érettségiztek, automatikusan a két legjobb eredményt veszik alapul.

Az alap- és osztatlan szakokon a 400 pontot kétféle módszerrel lehet összegezni: vagy a tanulmányi és az érettségi pontok összeadásával, vagy az érettségi pontok duplázásával - kérés nélkül azt a verziót választják, amely a felvételizőnek előnyösebb. A felsőoktatási szakképzéseken a tanulmányi pontokat is meg lehet duplázni. Az idei pontszámítási szabályokról itt olvashatjátok el részletes összefoglalónkat, pontszámító kalkulátorunkat pedig itt találjátok

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.