Milyen szakokon húzták tavaly a legmagasabb ponthatárokat? Melyik volt az a tíz alap- és osztatlan képzés, ahova csak jeles érettségivel és többletpontokkal lehetett bekerülni?
A legnehezebben azokra az alap- és osztatlan szakokra lehetett bekerülni, amelyeken központi ponthatárt húztak (ezeken a képzéseken az idén is így határozták meg a ponthatárokat - a listát itt találjátok), de az ELTE asszirológia szakára jelentkezőknek is 450 feletti pontszámra volt szükségük.
Intézmény és szak | Ponthatár |
| jogászképzés (központi ponthatár) | 464 |
| kommunikáció és médiatudomány (központi ponthatár) | 455 |
| ókori nyelvek és kultúrák, asszirológia - ELTE | 453 |
| gazdálkodási és menedzsment (központi ponthatár) | 460 |
| nemzetközi gazdálkodás (központi ponthatár) | 460 |
| gazdálkodási és menedzsment (központi ponthatár) | 460 |
| pénzügy és számvitel (központi ponthatár) | 458 |
| gazdaságelemzés (központi ponthatár) | 465 |
| nemzetközi tanulmányok (központi ponthatár) | 465 |
| alkalmazott közgazdaságtan (központi ponthatár) | 465 |
Az önköltséges szakok top 10-es listáján 2013-ban főként gazdasági képzések szerepeltek, mégsem ezekhez, hanem a veszprémi Pannon Egyetem mérnökinformatikus szakához kellett a legtöbb - 468 - pont. Második helyen az ELTE germanisztika képzése végzett, amelyhez 457 pont kellett, a harmadik és negyedik helyen pedig a Corvinus két képzése, a nemzetközi gazdálkodás (455 pont) és a nemzetközi tanulmányok (440) szerepelt. A 2013-as felvételi ponthatárok teljes listáját itt nézhetitek meg, pontszámító kalkulátorunkat pedig itt próbálhatjátok ki.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
