Milyen szakokon húzták tavaly a legmagasabb ponthatárokat? Melyik volt az a tíz alap- és osztatlan képzés, ahova csak jeles érettségivel és többletpontokkal lehetett bekerülni?
A legnehezebben azokra az alap- és osztatlan szakokra lehetett bekerülni, amelyeken központi ponthatárt húztak (ezeken a képzéseken az idén is így határozták meg a ponthatárokat - a listát itt találjátok), de az ELTE asszirológia szakára jelentkezőknek is 450 feletti pontszámra volt szükségük.
Intézmény és szak | Ponthatár |
| jogászképzés (központi ponthatár) | 464 |
| kommunikáció és médiatudomány (központi ponthatár) | 455 |
| ókori nyelvek és kultúrák, asszirológia - ELTE | 453 |
| gazdálkodási és menedzsment (központi ponthatár) | 460 |
| nemzetközi gazdálkodás (központi ponthatár) | 460 |
| gazdálkodási és menedzsment (központi ponthatár) | 460 |
| pénzügy és számvitel (központi ponthatár) | 458 |
| gazdaságelemzés (központi ponthatár) | 465 |
| nemzetközi tanulmányok (központi ponthatár) | 465 |
| alkalmazott közgazdaságtan (központi ponthatár) | 465 |
Az önköltséges szakok top 10-es listáján 2013-ban főként gazdasági képzések szerepeltek, mégsem ezekhez, hanem a veszprémi Pannon Egyetem mérnökinformatikus szakához kellett a legtöbb - 468 - pont. Második helyen az ELTE germanisztika képzése végzett, amelyhez 457 pont kellett, a harmadik és negyedik helyen pedig a Corvinus két képzése, a nemzetközi gazdálkodás (455 pont) és a nemzetközi tanulmányok (440) szerepelt. A 2013-as felvételi ponthatárok teljes listáját itt nézhetitek meg, pontszámító kalkulátorunkat pedig itt próbálhatjátok ki.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
