Milyen szakokon húzták tavaly a legmagasabb ponthatárokat? Melyik volt az a tíz alap- és osztatlan képzés, ahova csak jeles érettségivel és többletpontokkal lehetett bekerülni?
A legnehezebben azokra az alap- és osztatlan szakokra lehetett bekerülni, amelyeken központi ponthatárt húztak (ezeken a képzéseken az idén is így határozták meg a ponthatárokat - a listát itt találjátok), de az ELTE asszirológia szakára jelentkezőknek is 450 feletti pontszámra volt szükségük.
Intézmény és szak | Ponthatár |
| jogászképzés (központi ponthatár) | 464 |
| kommunikáció és médiatudomány (központi ponthatár) | 455 |
| ókori nyelvek és kultúrák, asszirológia - ELTE | 453 |
| gazdálkodási és menedzsment (központi ponthatár) | 460 |
| nemzetközi gazdálkodás (központi ponthatár) | 460 |
| gazdálkodási és menedzsment (központi ponthatár) | 460 |
| pénzügy és számvitel (központi ponthatár) | 458 |
| gazdaságelemzés (központi ponthatár) | 465 |
| nemzetközi tanulmányok (központi ponthatár) | 465 |
| alkalmazott közgazdaságtan (központi ponthatár) | 465 |
Az önköltséges szakok top 10-es listáján 2013-ban főként gazdasági képzések szerepeltek, mégsem ezekhez, hanem a veszprémi Pannon Egyetem mérnökinformatikus szakához kellett a legtöbb - 468 - pont. Második helyen az ELTE germanisztika képzése végzett, amelyhez 457 pont kellett, a harmadik és negyedik helyen pedig a Corvinus két képzése, a nemzetközi gazdálkodás (455 pont) és a nemzetközi tanulmányok (440) szerepelt. A 2013-as felvételi ponthatárok teljes listáját itt nézhetitek meg, pontszámító kalkulátorunkat pedig itt próbálhatjátok ki.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
