Felvételi: másfél hét múlva kiderülnek a ponthatárok

Alig másfél hét múlva kiderülnek a ponthatárok. Pontosan mikor tudjátok meg, hogy bekerültetek-e, kaptok-e értesítőt levélben, és hogyan határozzák meg a ponthatárokat? Itt van minden részlet.

  • Eduline
Stiller Ákos

Július 24-én, csütörtökön derül ki, melyik felsőoktatási intézménybe kerültetek be. Leghamarabb a budai Koltai Jenő Sportcentrumban rendezett Pont Ott Partin tudhatjátok meg a ponthatárokat, ahol este 8-kor, kivetítőn fognak megjelenni. Itt van a 2014-es Pont Ott Parti részletes programja.

Levelet senki sem fog kapni a felvételi döntésről, de még aznap este, sms-ben küldi ki az értesítést az Educatio Nonprofit Kft. A hivatalos besorolási döntést az E-felvételi rendszerében, a Hivatalos iratok menüpont alatt találjátok majd.

Arra a helyre fognak felvenni titeket, ahol a jelentkezési sorrend szerint először eléritek a meghúzott ponthatárt. Még nem számoltátok ki, hány pontotok van? Itt az új kalkulátorunk és az idei szabályok, a 2013-as ponthatárokat pedig itt nézhetitek meg.

A ponthatárokat egyrészt az adott szak kapacitása alapján határozzák meg, tehát megnézik, hogy egy 120 fő kapacitású - tehát szeptembertől 120 hallgatóval induló - képzésre hányan jelentkeztek, a pontjaik alapján rangsorolják őket, és a 120. jelentkező pontszáma lesz a ponthatár. Hogyan húzzák a felvételi ponthatárokat?

Elméletben alap- és osztatlan szakokon 260 a minimum ponthatár. Ez azt jelenti, hogy ha egy szakra bőven a kapacitás alatt jelentkeztek, például az előbb említett 120 fős szakra csak 80-an, akkor is legalább 260 pontot el kell érnetek ahhoz, hogy bekerüljetek. Az idén azonban újítás, hogy az intézmények - a minőség védelme érdekében - ennél magasabb ponthatárt is meghatározhatnak, akkor is, ha a jelentkezők száma nem haladta meg a kapacitást. Tehát ha egy egyetem vagy főiskola úgy érzi, a 260 pont az adott szakra még nem elegendő teljesítmény, akkor meghúzhatja a ponthatárt magasabban is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.