Alig másfél hét múlva kiderülnek a ponthatárok. Pontosan mikor tudjátok meg, hogy bekerültetek-e, kaptok-e értesítőt levélben, és hogyan határozzák meg a ponthatárokat? Itt van minden részlet.
Július 24-én, csütörtökön derül ki, melyik felsőoktatási intézménybe kerültetek be. Leghamarabb a budai Koltai Jenő Sportcentrumban rendezett Pont Ott Partin tudhatjátok meg a ponthatárokat, ahol este 8-kor, kivetítőn fognak megjelenni. Itt van a 2014-es Pont Ott Parti részletes programja.
Levelet senki sem fog kapni a felvételi döntésről, de még aznap este, sms-ben küldi ki az értesítést az Educatio Nonprofit Kft. A hivatalos besorolási döntést az E-felvételi rendszerében, a Hivatalos iratok menüpont alatt találjátok majd.
Arra a helyre fognak felvenni titeket, ahol a jelentkezési sorrend szerint először eléritek a meghúzott ponthatárt. Még nem számoltátok ki, hány pontotok van? Itt az új kalkulátorunk és az idei szabályok, a 2013-as ponthatárokat pedig itt nézhetitek meg.
A ponthatárokat egyrészt az adott szak kapacitása alapján határozzák meg, tehát megnézik, hogy egy 120 fő kapacitású - tehát szeptembertől 120 hallgatóval induló - képzésre hányan jelentkeztek, a pontjaik alapján rangsorolják őket, és a 120. jelentkező pontszáma lesz a ponthatár. Hogyan húzzák a felvételi ponthatárokat?
Elméletben alap- és osztatlan szakokon 260 a minimum ponthatár. Ez azt jelenti, hogy ha egy szakra bőven a kapacitás alatt jelentkeztek, például az előbb említett 120 fős szakra csak 80-an, akkor is legalább 260 pontot el kell érnetek ahhoz, hogy bekerüljetek. Az idén azonban újítás, hogy az intézmények - a minőség védelme érdekében - ennél magasabb ponthatárt is meghatározhatnak, akkor is, ha a jelentkezők száma nem haladta meg a kapacitást. Tehát ha egy egyetem vagy főiskola úgy érzi, a 260 pont az adott szakra még nem elegendő teljesítmény, akkor meghúzhatja a ponthatárt magasabban is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
