A 2014-es felvételin 260-nál húzták meg a minimumponthatárt, vagyis ennél kevesebb ponttal senki nem kerülhet be egyetemre vagy főiskolára, fizetős képzésre sem. Korábban csak azokon a szakokon állapíthattak meg ennél magasabb ponthatárt, amelyekre többen jelentkeztek, mint ahány férőhely volt - az idén azonban lesznek kivételek.
A felvételi tájékoztatóban az áll: 260-nál magasabb ponthatár azokon az alap- és osztatlan szakokon alakulhat ki, amelyekre a kapacitásnál (ez a szám jelzi, hogy hányan kezdhetik el tanulmányaikat szeptemberben az adott képzésen) többen jelentkeztek, ezért a felvételizőket rangsorolni kell. Ahol a jelentkezők száma a kapacitásszámot nem éri el – például a 200 férőhelyes képzést csak 100-an jelölték meg –, ott a ponthatár 260.
Kivételek mégis vannak. „A jelentkezők számát, illetve teljesítményét megismerve a felsőoktatási intézmények dönthetnek úgy, hogy a minőség védelme érdekében a jogszabályi előírásnál magasabban határozzák meg a hozzájuk jelentkező hallgatók számára a minimális ponthatárt. Ebben az esetben az is előfordulhat, hogy egy adott szakon, szakképzésben az intézmény nem használja ki a teljes kapacitását” – így módosították a szabályokat december végén.
Ez azt jelenti, hogy ha az adott egyetem vagy főiskola úgy dönt, hogy valamelyik képzésére akkor sem vesz fel 260-as pontszámot szerző diákokat, ha nincs elég jelentkező, magasabban húzhatja meg a ponthatárt.
| Minden a 2014-es felvételiről |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
