A 2014-es felvételin 260-nál húzták meg a minimumponthatárt, vagyis ennél kevesebb ponttal senki nem kerülhet be egyetemre vagy főiskolára, fizetős képzésre sem. Korábban csak azokon a szakokon állapíthattak meg ennél magasabb ponthatárt, amelyekre többen jelentkeztek, mint ahány férőhely volt - az idén azonban lesznek kivételek.
A felvételi tájékoztatóban az áll: 260-nál magasabb ponthatár azokon az alap- és osztatlan szakokon alakulhat ki, amelyekre a kapacitásnál (ez a szám jelzi, hogy hányan kezdhetik el tanulmányaikat szeptemberben az adott képzésen) többen jelentkeztek, ezért a felvételizőket rangsorolni kell. Ahol a jelentkezők száma a kapacitásszámot nem éri el – például a 200 férőhelyes képzést csak 100-an jelölték meg –, ott a ponthatár 260.
Kivételek mégis vannak. „A jelentkezők számát, illetve teljesítményét megismerve a felsőoktatási intézmények dönthetnek úgy, hogy a minőség védelme érdekében a jogszabályi előírásnál magasabban határozzák meg a hozzájuk jelentkező hallgatók számára a minimális ponthatárt. Ebben az esetben az is előfordulhat, hogy egy adott szakon, szakképzésben az intézmény nem használja ki a teljes kapacitását” – így módosították a szabályokat december végén.
Ez azt jelenti, hogy ha az adott egyetem vagy főiskola úgy dönt, hogy valamelyik képzésére akkor sem vesz fel 260-as pontszámot szerző diákokat, ha nincs elég jelentkező, magasabban húzhatja meg a ponthatárt.
| Minden a 2014-es felvételiről |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
