Friss adatok: megvan, hányan jelentkeztek egyetemre és főiskolára

Több mint 105 ezer diák adott be jelentkezést a felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire, ez nagyjából megegyezik az előző esztendő adatával – közölte Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.

  • MTI
Shutterstock
A felsőoktatási helyettes államtitkár kiemelte: alapképzésekre 68 597-en jelentkeztek a február 15-ei határidőig, ami 1,6 százalékos csökkenést jelent, az osztatlan képzések ugyanakkor nagyon népszerűek, 10 400-an jelentkeztek, ami 6 százalékos bővülés. Mindent, amit a 2015-ös felvételiről tudni kell, itt találjátok. A pontszámkalkulátort pedig itt éritek el.

Az előző évinél többen preferálták a felsőfokú szakképzéseket, míg a mesterképzéseknél minimális a csökkenés.

A legnépszerűbb képzési terület – hasonlóan a tavalyihoz - a műszaki volt, 16 százalékkal, amelyet a gazdaságtudományi és pedagógusképzés követett 15 és 12 százalékkal – ismertette a helyettes államtitkár, aki kitért arra is: a legnépszerűbb szak a gazdálkodás és menedzsment volt, míg második helyre az óvodapedagógus képzés jött fel, harmadik a gépészmérnök szak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.