Felvételi kisokos: kik kapnak levelet a hiánypótlási felszólításról?

A hitelesítési határidőt követően megkezdődik az adatok és a csatolt dokumentumok feldolgozása. De kik és mikor kapnak hiánypótlási felszólítást? Itt a válasz.

  • Eduline
pixabay.com

Ha a felvételi jelentkezési kérelmeteket hiányosan nyújtottátok be, legkésőbb a besorolási döntés határnapját megelőző 20. napig, azaz 2019. január 3-ig felszólítást kaptok a hiányok pótlására.

De milyen esetekben jön levél a hiánypótlásról?

A következő esetekben érkezik hiánypótlási felszólítás:

  • a tanulmányi pontok számításához szükséges, a középiskolai bizonyítvány megfelelő oldalairól készült másolatok hiánya (persze csak akkor, ha a középiskolai osztályzatok megadásával és/vagy a középiskolai bizonyítvány egyes oldalainak benyújtásával jelzitek, hogy szeretnétek tanulmányi pontot számíttatni);
  • a nem magyar rendszerű érettségi bizonyítvány másolatának hiánya;
  • a magyar rendszerű érettségi bizonyítvány másolatának hiánya, ha a kibocsátásának dátuma 2006. január 1. előtti;
  • az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány másolatának hiánya, ha azt 2003. január 1. előtt szerezte;
  • az e-ügyintézés során rögzített államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványa esetén, ha azt 2003. január 1. után szereztétek és a nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartása a nyelvvizsgára vonatkozóan nem tartalmaz adatot vagy nem az általatok megadott adatokat tartalmazza;
  • a mesterképzésre jelentkezők esetén a felsőfokú oklevél pótlására

Felvételi pontszámítás: hány pont jár a nyelvvizsgáért?

Megvan a nyelvvizsga, de nem tudjátok, hogy hány pont jár érte a felvételin? Mutatjuk. A nyelvvizsgáért összesen 40 többletpontot kaphattok a felvételin. Sikeres középfokú (komplex) nyelvvizsgáért 28 pontot kaphattok, míg egy felsőfokúért 40 pontot. Több nyelvvizsga esetében (például két középfokú) sem nem kaphattok 40 pontnál többet.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.