Felvételizők, figyelem! Ezeket a dátumokat kell megjegyezni a következő hetekben

Hiánypótlás, sorrendmódosítás és ponthatárhúzás. Összeszedtük, milyen dátumokra kell figyelnetek, ha keresztféléves felvételire adtátok be a jelentkezéseteket.

  • Eduline
pixabay

December 5.

Elérhetők lesznek az ügyintézési funkciók az E-felvételiben. Ekkor az adatok feldolgozottságának függvényében a jelentkezőknek lehetőségük nyílik adatmódosításra, a jelentkezési sorrendjük egyszeri módosítására, dokumentumpótlásra.

December 27.

A jelentkezők legkésőbb december 27-ig általános tájékoztatást kapnak a pontszámításhoz szükséges dokumentumokról és ezek ellenőrzéséről. 

2019. január 3.

A hiányos jelentkezést benyújtó felvételizők a jelentkezéskor megadott e-mail címükre felszólítást is kapnak a pótlásról.

Így húzzák meg a 2018-as keresztféléves felvételi ponthatárait

Milyen szakokon húzták a legmagasabb ponthatárokat a 2018-as felvételin, és milyen ponthatárokra lehet számítani az idei keresztféléves felvételin? A 2018-as felvételi ponthatárainak teljes listáját itt nézhetitek meg - ki kell választanotok azt az intézményt, amely érdekel titeket, és megtaláljátok az összes meghirdetett szakot, valamint azok ponthatárait.

2019. január 10.

A módosításokra, hiánypótlásra és a jelentkezés óta megszerzett újabb dokumentumok feltöltésére legkésőbb eddig van lehetőség. 

2019. január 24.

A ponthatárokat várhatóan ezen a napon hirdetik majd ki.

Felvételizők figyelem: elkezdődött a feltöltött dokumentumok feldolgozása

Megkezdődött a keresztféléves jelentkezők által rögzített adatok és a feltöltött dokumentumok feldolgozása. A felvételi eljárás menetrendje szerint december 5-től lesznek elérhetők az ügyintézési funkciók az E-felvételiben. Ekkor az adatok feldolgozottságának függvényében a jelentkezőknek lehetőségük nyílik adatmódosításra, a jelentkezési sorrendjük egyszeri módosítására, dokumentumpótlásra - írja a Felvi.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.