Ilyenek lesznek a felvételi legfontosabb pontszámítási szabályai 2019-ben

Közeledik a keresztféléves felvételi, decemberben pedig megjelenik a 2019-es felsőoktatási felvételi tájékoztató – a pontszámítás alapszabályai jövőre is változatlanok lesznek. Ha alap- vagy osztatlan szakra, felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, maximum 500 pontot szerezhettek.

  • Eduline

Tanulmányi pontok: maximum 200 pont

Az egyik 100 pont: középiskolai érdemjegyek

Az egyetemre vagy főiskolára jelentkezőknek először az öt fő tantárgyból szerzett − utolsó két év végi − érdemjegyeket kell összeadniuk, majd megduplázniuk. A magyar nyelv és irodalom (a két érdemegy átlagával kell számolni), a matematika, a történelem, egy (legalább két évig tanult) idegen nyelv vagy nemzetiségi nyelv és irodalom mellett egy, legalább két évig tanult természettudományos tantárgy eredménye is számít.

pixabay

A másik 100 pont: az érettségi átlageredménye

A tanulmányi pontszámhoz kell hozzáadni a négy kötelező és egy szabadon választható tárgy százalékos eredményének átlagát. Természetesen egész számra kerekítve.

Érettségi pontok: maximum 200 pont

Ez az a bizonyos "második" 200 pont az 500-ból. Az érettségi pontok számításakor csak annak a két tantárgynak a százalékos eredményét kell figyelembe venni, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható. Tárgyanként legfeljebb 100 pontot lehet szerezni, vagyis összesen 200 pontot − függetlenül attól, hogy a két tárgyból tett érettségi vizsga közép- vagy emelt szintű.

Többletpontok: maximum 100 pont

Az így megszerzett maximum 400 ponthoz kell hozzáadnotok a többletpontokat – maximum 100 pontot szerezhettek emelt szintű érettségivel, nyelvvizsgával, OKJ-s végzettséggel, verseny- és sporteredményekkel.

Felvételi ponthatárok

Felvételi pontok az Eduline.hu-n, a HVG magyar oktatással, oktatáspolitikával, tanulással, továbbképzéssel foglalkozó szájtján.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.