Fontos: ennél kevesebb ponttal esélyetek sincs bekerülni az egyetemre

A 2018-as felsőoktatási felvételin is lesz minimumponthatár, az alap- és osztatlan szakokra jelentkezőknek legalább 280 pontot kell gyűjteniük ahhoz, hogy egyáltalán esélyük legyen bekerülni bármelyik képzésre.

  • Eduline
pixabay

280 pont - legalább ennyit kell gyűjteni ahhoz a 2018-as felvételin az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és az OKJ-s végzettségért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen kapható többletpontok nélkül. Azok a jelentkezők, akik ennél alacsonyabb pontszámmal vágnak neki a felvételinek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges szakon nem kezdhetik meg tanulmányaikat.

Mire elég 280 pont?

Arra, hogy egyáltalán legyen esélyetek bekerülni bármelyik alap- vagy osztatlan szakra. Fontos, hogy ez csak a minimumponthatár, vagyis a legtöbb felsőoktatási intézmény legtöbb szakján ennél jóval magasabbak lesznek a ponthatárok (sőt, a legnépszerűbb egyetemek legnépszerűbb szakjain gyakran húznak 400 feletti ponthatárt).

A kisebb vagy kevésbé népszerű intézmények kevesebb jelentkezőt vonzó szakjain, illetve az önköltséges képzések egy részén azonban 280 ponttal is van esélyetek.

Mit tehettek, ha nincs 280 pontotok?

Egy emelt szintű érettségivel vagy egy nyelvvizsgával javíthattok a helyzeten - az érettségire február közepéig kell jelentkezni, úgyhogy még átgondolhatjátok, melyik tárgyból van esélyetek legalább 45 százalékos eredményt produkálni (csak 45 százalékos eredmény felett jár ugyanis az 50 többletpont, de vannak egyéb feltételek is, ezekről itt olvashattok).

A másik lehetőség, hogy nem alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztek, hanem felsőoktatási szakképzésre. Ezeken a kétéves - diplomát nem, de oklevelet adó - képzéseken a minimumponthatár valamivel alacsonyabb, 240. Erről bővebben itt olvashattok:

Hogyan kerülhettek be az egyetemre, ha nincs 280 pontotok?

Szeretnétek egyetemen vagy főiskolán tanulni, de nem úgy sikerült az érettségi, ahogyan szerettétek volna, ezért nem éritek el a minimumponthatárt? Mégis szeretnétek évkihagyás nélkül folytatni a tanulást? Mutatjuk, hogy milyen lehetőségeitek vannak. A felsőoktatási felvételiről szóló rendelet alapján a 2017-es keresztféléves felvételin (és a 2018-as "sima" felvételin is) 280 a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon.

Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018

Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.