Fontos: ennél kevesebb ponttal esélyetek sincs bekerülni az egyetemre

A 2018-as felsőoktatási felvételin is lesz minimumponthatár, az alap- és osztatlan szakokra jelentkezőknek legalább 280 pontot kell gyűjteniük ahhoz, hogy egyáltalán esélyük legyen bekerülni bármelyik képzésre.

  • Eduline
pixabay

280 pont - legalább ennyit kell gyűjteni ahhoz a 2018-as felvételin az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és az OKJ-s végzettségért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen kapható többletpontok nélkül. Azok a jelentkezők, akik ennél alacsonyabb pontszámmal vágnak neki a felvételinek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges szakon nem kezdhetik meg tanulmányaikat.

Mire elég 280 pont?

Arra, hogy egyáltalán legyen esélyetek bekerülni bármelyik alap- vagy osztatlan szakra. Fontos, hogy ez csak a minimumponthatár, vagyis a legtöbb felsőoktatási intézmény legtöbb szakján ennél jóval magasabbak lesznek a ponthatárok (sőt, a legnépszerűbb egyetemek legnépszerűbb szakjain gyakran húznak 400 feletti ponthatárt).

A kisebb vagy kevésbé népszerű intézmények kevesebb jelentkezőt vonzó szakjain, illetve az önköltséges képzések egy részén azonban 280 ponttal is van esélyetek.

Mit tehettek, ha nincs 280 pontotok?

Egy emelt szintű érettségivel vagy egy nyelvvizsgával javíthattok a helyzeten - az érettségire február közepéig kell jelentkezni, úgyhogy még átgondolhatjátok, melyik tárgyból van esélyetek legalább 45 százalékos eredményt produkálni (csak 45 százalékos eredmény felett jár ugyanis az 50 többletpont, de vannak egyéb feltételek is, ezekről itt olvashattok).

A másik lehetőség, hogy nem alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztek, hanem felsőoktatási szakképzésre. Ezeken a kétéves - diplomát nem, de oklevelet adó - képzéseken a minimumponthatár valamivel alacsonyabb, 240. Erről bővebben itt olvashattok:

Hogyan kerülhettek be az egyetemre, ha nincs 280 pontotok?

Szeretnétek egyetemen vagy főiskolán tanulni, de nem úgy sikerült az érettségi, ahogyan szerettétek volna, ezért nem éritek el a minimumponthatárt? Mégis szeretnétek évkihagyás nélkül folytatni a tanulást? Mutatjuk, hogy milyen lehetőségeitek vannak. A felsőoktatási felvételiről szóló rendelet alapján a 2017-es keresztféléves felvételin (és a 2018-as "sima" felvételin is) 280 a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon.

Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018

Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.